A római közgyűlés csütörtöki ülésén egyhangúlag fogadta el a büntetés visszavonását. A határozatot a többségi 5 Csillag Mozgalom javasolta, hogy „jóvátegyék a súlyos igazságtalanságot”. A Metamorphoses szerzőjét Kr. u. 8-ban a Fekete-tenger partján fekvő Tomisba (a mai Konstancába) száműzték, ott halt meg 43-ban, élete végéig reménykedve a kegyelemben.

Úgy tűnhet, hogy egy ilyen szimbolikus rehabilitáció puszta formaság, ehhez képest mégis fél évszázadba telt a dolog: az első újratárgyalást még 1967-ben tartották ókorkutatók részvételével – igaz, 50 év igazán nem sok a 2000-hez képest.

Az Ovidiust felmentő határozat kitér rá, hogy a döntés „a római jog szabályain alapul, nyilvános eljárás előzte meg, és a szenátusnak kellett jóváhagynia, ellentétben Augustus császár ítéletével, melyet a szabályokat megszegve hozott”.

Azt egyébként, hogy miért is száműzték Ovidiust a Fekete-tenger partjára, homály fedi. A számos történeti hipotézis között sok minden van: házasságtörés propagálása a költészetében, a császár elleni összeesküvésről való tudomással bírás, de azt is mondják, hogy a valós okot („valami nagyon-nagyon személyes”) elhallgatva kerestek valami kamu indokot. Ja, és az az elmélet is tartja magát, hogy az egész száműzetés-sztori esetleg csak Ovidius elméjében létezett, mindez csak termékeny elméjének egyik gyümölcse. Megtörtént vagy sem, 2000 év után jogi elégtételt kapott érte.

2008-ban Firenze rehabilitálta hivatalosan Dantét, akit a guelfek és ghibellinek harca alatt, 1302-ben száműztek a szülővárosából. (MTI)