A Newcastle-i Egyetem kutatói 571 európai város adatait elemezve kimutatták, hogy az eddig véltnél sokkal szélsőségesebbé válhat az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.
Az Environmental Research Lettersben megjelent tanulmány szerzői az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával. A kutatók kimutatták, hogy
A legrosszabb előrejelzéseket alapul véve mindhárom jelenség (aszály, hőhullám, áradás) a legtöbb európai városban jóval szélsőségesebb lesz.
Kutatásunk rávilágít, hogy sürgősen terveket kell kidolgozni arra, hogy városaink miként birkózzanak meg ezekkel a jövőbeni időjárási jelenségekkel. Már most első kézből látjuk az szélsőséges időjárási események következményeit az európai fővárosokban. Párizsban az átlaghoz képest több mint négy métert nőtt a Szajna vízszintje.
– mondta Richard Dawson professzor, a tanulmány társzerzője.
Dublinban, Helsinkiben, Rigában, Vilniusban és Zágrábban is extrém magas lehet az áradások vízszintje. A legrosszabb forgatókönyv több mint 80 százalékos vízszintnövekedéssel számol árvizek esetén több nagyvárosban, köztük a spanyol Santiago de Compostelában, az írországi Corkban, Waterfordban, a portugáliai Bragában és Barcelosban vagy a brit Derryben és Londonderryben.
Stockholmban és Rómában fog nőni leginkább a hőhullámos napok száma, a hőmérsékletnövekedés hőhullámok esetén Prágában és Bécsben lesz a legnagyobb. Lisszabonban és Madridban lesz a legtöbbször nagy szárazság, miközben Athént, Valettát és Szófiát sújtja majd a legnagyobb szárazság és hőhullám.
(MTI)
(Borítókép: Üres palack egy kiszáradt víztározóban a spanyolszági Buendia közelében 2017. november 24-én. Fotó: AFP/Pierra-Philippe Marcou)