Jó hír a praktikusan elpusztíthatatlan, a mínusz 200 fokot és az űrutazást is kibíró, víz nélkül dehidratálódó, évtizedek múlva életre kelő medveállatkák megannyi kedvelőjének Japánból, ahol a biológusok munkaidőn kívül is szívesen kapirgálnak: kutatónk, bizonyos Kazuharu Arakawa lement a bérleménye alatti parkolóba Tokió belvárosában, ha már ott volt, vett némi mintát a kövek között csenevészkedő mohából, aztán bevitte a laborba, hogy jó lesz majd valamikor az is.

És milyen jól tette: a mikroszkópba nézve tíz kis medveállatkát látott ficánkolni, tekintve pedig, hogy Kazuharu medveállatka-kutató, ennek nagyon megörült. Főleg, amikor a genetikai elemzésből kiderült, hogy egy eddig ismeretlen faj példányairól van szó. A világon ez úgy az 1200. medveállatka faj, Japánban  a 168., és most már neve is van, ha valakit nagyon érdekel: Macrobiotus shonaicus.

A kutató fő eredménye, hogy az egyik állatka-párocska a laboratóriumban szaporodni kezdett, márpedig ezt medveállatkák ott nem nagyon szokták. Ez a faj annyiban is különleges, hogy a legtöbb medveállatka szűznemzéssel szaporodik, náluk viszont hímek is kellenek a dologhoz. Itt pedig voltak.

Kazuharu Arakawa most a teljes szexuális reprodukciós ciklust meg tudta figyelni. A felfedezésről beszámoló sciencealert.com megjegyzi, hogy ez számára tisztán a tudományos érdeklődés miatt volt fontos, bár önbevallása szerint az állatkák „deviáns sármjával szemben sem teljesen immunis”.