A gleccserek további olvadását ebben az évszázadban csak egyetlen esetben lehet feltartóztatni, ha azonnal leállítjuk az összes üvegházhatású gáz kibocsátását. Az MTI a Brémai és az Innsbrucki Egyetem kutatóinak a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányára hivatkozva írja, hogy „az olvadó gleccserek nagy hatással vannak a tengerszint alakulására. Számításunkban figyelembe vettük a világ valamennyi gleccserét, kivéve az antarktiszi és a grönlandi jégmezőket és felszíni gleccsereket, és modelleztük azokat a legkülönfélébb klímaforgatókönyvekben" - mondta Georg Kaser, az Innssbrucki Egyetem klímakutatója, a tanulmány egyik szerzője.

A 2015 decemberében tartott párizsi klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, sőt ha lehet, a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. A megállapodást aláíró országok célja továbbá, hogy a század végéig elérjék a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, csökkentve a klímaváltozáshoz kötődő kockázatokat.

Az osztrák és a német kutatók azt vizsgálták tanulmányukban, hogy ezen célok betartása milyen hatással van a gleccserek egyre nagyobb mértékű olvadására.

Számításaik szerint a gleccserek olvadására a következő 100 évben nincs nagy hatása annak, hogy a globális felmelegedés 2 vagy 1,5 Celsius-fokon belül marad.

A gleccserek jegének mintegy 36 százaléka az üvegházhatású gázkibocsátás ellenére is el fog olvadni. Ez azt jelenti, hogy a hegyekben ma létező gleccserjég több mint egyharmadát nem lehet megmenteni még a legambiciózusabb klímaintézkedésekkel sem"

Ben Mazion, a Brémai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője mondta ezt.

Ha azonban távolabbra tekintünk, van jelentősége annak, hogy a 2 vagy a 1,5 Celsius-fokos szcenárió valósul meg. "A gleccserek lassan reagálnak a klímaváltozásra. Ha például meg akarjuk őrizni a jelenlegi gleccserjégtömeget, akkor az iparosodás előtti hőmérsékleti növekedést kellene elérnünk, ami lehetetlen.

Az üvegházhatású gázkibocsátás a múltban már olyan változásokat idézett elő, amelyeket nem lehet leállítani. Ez azt is jelenti, hogy a mostani magatartásunknak hosszú távon van hatása a gleccserek alakulására" - tette hozzá Georg Kaser.

Hogy érzékelhetővé tegyék ezeket a hatásokat, a kutatók kiszámolták, hogy minden egy kilogramm szén-dioxid, amelyet ma kibocsátunk, 15 kilogramm gleccserjég elolvadását jelenti hosszú távon. Ha ezt a Németországban 2016-ban újonnan bejegyzett személygépkocsikra kivetítjük, akkor az azt jelenti, hogy egy kilogramm gleccserjeget veszítünk el egy középosztályú gépkocsi 500 méteres útján - közölték a kutatók.

Az MTI egy másik híre szerint az eddig véltnél jóval nagyobb hányada fekszik az óceánvízen az Antarktisz egyik hatalmas gleccserének, ami azt jelenti, hogy a melegedő óceánvíz gyorsabban olvaszthatja a jégóriást, amely nagyjából három méternyi globális tengerszint-emelkedéshez elegendő jeget tartalmaz.

Ausztrál kutatók a Totten-gleccser az Antarktisz egyik leggyorsabban mozgó és legnagyobb gleccserén mesterségesen gerjesztett szeizmikus hullámok segítségével "néztek keresztül". A PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon számoltak be erről.

"Néhány helyen, ahol szilárd talapzatra számítottunk, óceánvizet észleltünk, ami azt mutatja, hogy a gleccser valójában a víz felszínén lebeg" - mondta Paul Winberry, a Central Washington University munkatársa, aki az Antarktiszon töltötte a déli félteke nyári hónapjait, hogy a Totten-gleccsert tanulmányozza.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a gleccser szárazföldi része alatt hasadék húzódik, lehetővé téve a melegebb, sós óceánvíz számára, hogy alulról olvassza a jégóriást. Ennek hatására egyre nagyobb a gleccser azon része, amely az óceánon terül el és nem az alapkőzeten, ami gyorsítja a feltöredezést. 

"Ez azt is jelenti, hogy a Totten a jövőben érzékenyebb lehet az éghajlati változásokra" - tette hozzá a szakember. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatai szerint 2002 és 2016 között évente 125 gigatonna jeget veszített az Antarktisz, éves szinten 0,35 milliméterrel növelve a globális tengerszintet.

"Az 1900-as évek óta a globális tengerszint körülbelül 20 centiméterrel emelkedett és a 21. század végére akár egy méterrel, vagy még többel is növekedhet. Mindezt azonban óriási bizonytalanság övezi, ezért fontos az olyan gleccserek vizsgálata, mint amilyen a Totten" - jegyezte meg a szakember.