2017. január 20-án, pár órával Donald Trump beiktatása előtt távozott a NASA éléről Charles Bolden egykori űrhajós, akit Barack Obama nevezett ki 2009-ben az amerikai űrkutatási hivatal igazgatójának. Az Egyesült Államok legnagyobb presztízsű, 20,7 milliárd dolláros költségvetésű szövetségi ügynökségét mostanáig Bolden helyettese, Robert Lightfoot vezette ideiglenes ügyvezető igazgatóként. (Ezzel Lightfoot lett a leghosszabb ideig, 454 napig hivatalban maradó ügyvezető igazgató.)

A 15 hónapos interregnum április 19-én véget ért, amikor a szenátus jóváhagyta Jim Bridenstine kinevezését a NASA 13. igazgatójának. A szavazás drámai volt, hajszálon múlt a klímaszkeptikus Bridenstine kinevezése: 50 igen és 49 nem szavazat futott be Trump elnök jelöltjére, ami jól mutatja a demokrata szenátorok ellenállását (mint ahogy az is, hogy csak mostanra sikerült átnyomni Trump emberét).

Donald Trump amerikai elnök 2017 szeptember elején nevezte meg jelöltjét a NASA élére. Jim Bridenstine oklahomai republikánus képviselő a Rice Egyetemen szerzett diplomát, ahol közgazdaságtant, üzleti tanulmányokat és pszichológiát tanult. Doktori címet szerzett a Cornell Egyetemen. Részt vett a Rocket Racing League-ben, ami nagyjából ugyanaz, mint a NASCAR, csak rakéta-hajtóművekkel működtetik a járműveket. Bridenstine a haditengerészetnél szolgált 9 évet, kezdetben E-2C Hawkeye légtérellenőrző géppel repült, majd átképzése után F-18 Horneten repülő vadászpilóta lett. Irakban és Afganisztánban is szolgált; jelenleg is az Oklahoma Air National Guard tagja.

A haditengerészettől való leszerelése után a Tulsa Air & Space Museum vezetője lett, majd 2012-ben került a kongresszusba. Benne van egy tudományos bizottságban (House Science, Space and Technology Committee), és megpróbálna új életet lehelni a NASA-ba az American Space Renaissance Act programjával, ami, mint neve is mutatja, reneszánszt ígér az űrkutatásban. Jim Bridenstine szeretné, ha Amerika visszatérne a Holdra, és nem hiszi, hogy emberi tevékenység okozná a klímaváltozást. NASA igazgatóként nem lesz könnyű dolga, egy sor problémás részleget gatyába kell ráznia, és nyakába kapja például a James Webb űrteleszkóp ügyét is, aminek startját nem sokkal ezelőtt halasztották el 2020-ra.