Egy távoli galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport – írja honlapján az Európai Déli Obszervatórium.

A csillagászok a chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer segítségével vizsgálták a MACS1149-JD1 nevű távoli galaxist, mikor az ott található ionizált oxigén által kibocsátott nagyon halvány fényre lettek figyelmesek. Az Európai Déli Csillagvizsgáló Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT) hidrogénkibocsátást észlelt ugyanebből a galaxisból, ami megegyezett a korábban észlelt jelből megállapítható távolsággal.

A kutatócsoport megállapította, hogy a jel 13,3 milliárd évvel ezelőtt, azaz 500 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett. A galaxis létezése önmagában nem lenne érdekes, azonban az oxigén jelenléte arra utal, hogy már korábban is voltak itt csillagok, oxigén ugyanis csak akkor jut ki a galaxis gázfelhőjébe, ha elpusztul ott egy csillag.

A kutatás során aztán kiderült, hogy a megfigyelt fényességet egy olyan modell magyarázza meg legjobban, amelyben már 250 millió évvel az univerzum keletkezése után megkezdődött a csillagok formálódása, ami azt jelenti, hogy már korábban is keletkeztek galaxisok, mint ahogy azt eddig gondoltuk.

Ezt a galaxist abban az állapotában észleljük, amikor az univerzum még csak 500 millió éves volt, de ennek ellenére is már érett csillagok vannak benne. Ezzel a felfedezéssel egy, az univerzum eddig fel nem fedezett időszakába pillanthatunk bele.

– mondta Nicolas Laporte, a tanulmány társszerzője, Hasimoto Takuja, az első szerző pedig arra mutatott rá, hogy ezzel ismét kitágult a megfigyelhető univerzum határa.

A felfedezéssel egyébként mind az ALMA, mind a VLT által a valaha megfigyelt legtávolabbi galaxisról beszélhetünk, ennél távolabbi oxigénforrást pedig még soha nem észlelt semmilyen teleszkóp. A dolog persze főleg nem emiatt érdekes, hanem mert ezzel ismét egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk, mikor következett be a csillagászok által csak kozmikus hajnalnak nevezett jelenség, azaz mikor gyulladt fel a legelső csillag fénye.