A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti partoknál húzódó összes korallzátonynál. A kedden publikált legfrissebb jelentés részletesen taglalja, hogy milyen hatással voltak a 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony szakaszaira az utóbbi két év tömeges korallfehéredései. Az intézet szerint soha nem volt még példa arra, hogy egymást követő években jelentkezett volna a pusztító természeti jelenség.

A pusztítóbb események nagyobb károkat okozhatnak a zátonyokban, amelyek regenerálódása hosszabb ideig is eltarthat, ha a virágállatok fejlődési üteme nem változik. A hirtelen bekövetkező környezeti jelenségek közötti időintervallumok csökkennek és az olyan krónikus stresszforrások, mint az óceánvíz zavarossága, valamint a magas vízhőmérséklet, lassíthatják a regenerálódási folyamatot

– áll a tanulmányban.

Az északi zátonyokon, amelyek a leginkább megsínylették a tengeri hőhullámokat, a korallborítás csaknem fele odaveszett. A teljes korallborítás a 2016-ban mért 22 százalékról 2018-ban 14 százalékra csökkent.

Az elmúlt több mint 30 évre visszatekintve példa nélkülinek számít, hogy a zátony mindhárom régiója ilyen hanyatláson megy keresztül és, hogy ilyen sok zátonyon alacsony a korallborítás

– hangsúlyozták a kutatók.

Bár a legújabb vizsgálatok szerint az elmúlt 30 ezer évben a Nagy-korallzátony ellenállóbb volt a környezeti változásokra a korábban gondoltnál, azt már kérdésesnek tartják, hogy a zátony képes lesz-e túlélni a mostani válságot is. A vízfelszín hőmérsékletének emelkedése, a koralltakaró csökkenése, a tömeges korallfehéredések, a vízminőség romlása és az emberi tevékenység miatt az óceánba kerülő üledék pusztító hatása együtt túl sok lehet.

A Nagy-korallzátony Ausztrália egyik legnagyobb turistalátványossága. Az ausztrál kormány április végén jelentette be, hogy 500 millió ausztrál dollárt (104 milliárd forint) fordít a következő években a zátony helyreállítására és védelmére, beleértve a vízminőség javítását is.

(Guardian/MTI)