Index Vakbarát Hírportál

Teknős-e a béka?

2022. január 1., szombat 16:00

A teknősök ősei mintegy 300 millió évvel ezelőtt, a paleozoikum perm korszakában jelentek meg, és ma összesen több mint 300 ismert teknősfaj él a Földön 14 családra osztva, a fajok 42 százaléka védett. A teknős számos mítoszban és vallásban a halhatatlanság és a bölcsesség szimbóluma, míg a nyugati világ inkább a lassúságáról azonosítja. Holott a teknős korántsem primitív lény!

A teknősökről érdemes tudni, hogy gerinces állatok, négy lábuk és egy teknőjük van. Utóbbi a szakirodalom szerint mintegy 200 millió éven keresztül értékes védelmet nyújtott számukra, melybe fejüket, végtagjaikat és nyakukat is behúzhatták szükség esetén.

Alapjában véve megkülönböztetjük a haspáncélt és a hátpáncélt. E kettőt oldalt egyes teknősöknél merev csonthíd, más teknősöknél porcos szalagok kötik össze. Ez utóbbi lehetővé teszi a has- és hátpáncél kicsiny szögben egymáshoz való elmozdulását. A hátpáncél közepén hosszában gerinclemezek helyezkednek el, melyek a hátgerincet képző csigolyákkal összenőttek. A páncélzat csontos elemei fiatalabb korban általában lazán illeszkednek, majd később szorosan összenőnek. Az ezekből induló, kétoldalt folytatódó bordalemezek a bordákkal nőttek össze.

A bőr elcsontosodásából végül kialakultak a szegélylemezek.

Jellegzetességük még a teknősöknek a légzésük: szilárd páncéljuk lehetetlenné teszi a mellkasuk térfogatváltozását, így a légzésükben a nyelvcsontjuk játszik kulcsszerepet. Azaz amikor az lefelé mozdul, az állat nyitott orrlyukain át beáramlik a levegő, majd a nyelvcsont emelésekor bejut a tüdőbe. A szárazföldi teknősök úgy lélegeznek, hogy szabályos időközönként kinyújtják nyakukat a páncélból, ilyenkor a tüdő kitágul, és levegő áramlik be, majd amikor visszahúzódnak a páncélba, a levegő kiáramlik a tüdejükből.

A teknősök meglehetősen egyediek abból a szempontból is, hogy hidegvérűek vagy változó testhőmérsékletűek is lehetnek. Télen bizonyos egyedek hibernálódnak, hogy túléljék a nagy hideget, ilyenkor anyagcseréjük lelassul. Ebben a fázisban kevesebb energiát használnak, kevesebbet esznek, hogy teljesen kiürüljön az emésztőrendszerük, majd belépnek a hibernáció állapotába. Ezenfelül érdekes még a teknősökkel kapcsolatban, hogy életük végéig növekednek, aminek során akár a páncéljuk alakját is képesek megváltoztatni kissé. Nem véletlen, hogy az öreg teknősök gyakran laposabbak és hosszabbak fiatal társaiknál.

Végül az élettartamukról elmondható, hogy életük nagyon hosszúra nyúlik: az ékszerteknősök 15-20, az óriásteknősök 150-200 évig élhetnek.

S hogy a címben szereplő kérdésre is válaszoljunk: a teknősbéka szó használata helytelen, mert két rendszertani osztály keveredik benne, a hüllők és a kétéltűek osztálya. A teknősbéka viszont hüllő, tehát rendszertanilag a helyes megnevezés a teknős.

(Borítókép: Auscape / Universal Images Group / Getty Images)

Rovatok