Iskolatévé-sorozatunkban legutóbb a műértelmező szövegalkotás buktatóiról, illetve a könnyű és nehéz alkotásokról beszélt Szecsődi Tamás Leó, hogy segítséget nyújtson a középszintű érettségire készülő diákoknak, ezt folytatva pedig máris itt a magyar nyelv és irodalom online adásainak második része.

Ahogy azt az első adásban megígérte, az oktató ezúttal elárult egy olyan módszert, amely nagy segítség lehet a szövegértelmezésben. Ezt a technikát egy általa könnyűnek tartott novellán keresztül mutatta be – Bródy Sándor Kaál Samu című művéről van szó, amely 2014-ben volt feladat az érettségin. 

A háromlépcsős módszer

1. A szöveget önmagában vizsgáljuk. (Ehhez segítség lehet egy megtanult poétikai szempontrendszer, melynek alapján adott elemeket vizsgálunk – például a címet, a novella szerkezetét, a szereplők karakterét, az idősíkokat, a helyszíneket, a motívumokat vagy az elbeszélésmódot.) 
2. Intertextualitás, azaz az adott szöveg összehasonlítása más szövegekkel. (Szorosabb értelemben véve más, lehetőleg ugyanabban a korban keletkezett novellákkal vetjük össze a művet, tágabb értelmű intertextualitás esetén pedig a szöveg és a szerző viszonyát vizsgáljuk.) 
3. A szöveg és a befogadó viszonya. (Az adott novellának melyik részlete fogott meg minket, és hogyan gondoljuk tovább azt.) 

Zárásként Szecsődi tanár úr belehelyezte a vizsgált novellát a magyar irodalom történelmébe, ez esetben a XIX. századvég novellisztikájának korszakába. A következő részben a líráról, illetve a versekről beszél majd, és megpróbál egy kis segítséget nyújtani a szóbeli vizsgához is egy kiválasztott tételfeladat alapján. Ígérete szerint versen keresztül is megmutatja az említett háromlépcsős módszer alkalmazását. Holnap matematikafelkészítővel folytatódik az Iskolatévé.