A kutatók már egy ideje kísérleteznek hallucinogén anyagokkal, mivel a betegek egy részénél nem hatásos a gyógyszeres kezelés.
A depresszióban szenvedők 30 százalékán nem segítenek a gyógyszerek. Ezt a biológiai különbségek is magyarázhatják, de az antidepresszánsok hosszú hatóideje is – sokan nem várják meg, amíg hatnak a szerek, és feladják. Ezért kutatják folyamatosan az újabb és újabb kezeléseket – írja a The Conversation.
A 2000-es évek eleje óta a kutatók a hallucinogén anyagokkal is kísérleteznek, például a pszilocibinnel, ami a „varázsgombák” hatóanyaga. Számos klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a vegyület gyorsan hat a depresszióra és a szorongásra is, a hatásmechanizmusáról szóló friss tanulmány a Nature Medicine folyóiratban jelent meg.
A pszilocibin nevű hallucinogén megváltoztatja az agy szerotoninra (ez az ún. „örömhormon”, hiánya felelős a depresszióért) adott válaszát.
Funkcionális MRI-vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a pszilocibin mérsékeli a mediális prefrontális kéreg aktivitását, ami az agy számos kognitív funkcióját szabályozza. A vegyület csökkenti a kapcsolatokat e terület és a hátsó cinguláris kéreg között, ami a memória és az érzelmek szabályozásában játszik szerepet. A hálózat aktivitásának csökkentésével a pszilocibin megszüntetheti az énkontrollt, és a külvilág észlelése élesebbé válik.
Hogy kapcsolódik ez a depresszióhoz?
A depressziós betegek hajlamosak befordulni, emészteni magukat, miközben a külső világról nem vesznek tudomást. Ilyenkor aktív és erős a két agyterület közötti kapcsolat, ezt csökkenti a pszilocibin.
A hallucinogén vegyület hatásának legmeggyőzőbb bizonyítéka egy klinikai vizsgálatból származik, ami a pszilocibint szedő depressziós emberek egy csoportját hasonlította össze azokkal, akik egy antidepresszáns gyógyszert, az Escitalopram Actavist szedték. A kísérletet MRI agyi szkennelés alapján elemezték: egy nappal a pszilocibin első adagja után a mérések kimutatták, hogy csökkentette a kapcsolatokat a prefrontális kéreg és a hátsó, cinguláris kéreg között, de növelte az összeköttetést más agyterületek között. Nem mindenkinél működött azonban ugyanúgy, viszont azoknál, akiknél a legerősebben hatott az agyra, még fél évvel később is érezhető volt a jótékony hatás.
Az Escitalopramot szedőknél hat héttel később sem volt változás az agyi hálózatok képében, valószínűleg mert a pszilocibin koncentráltabban fejti ki hatását az agy szerotonerg 5-HT2A receptoraira, mint a gyógyszer.
A pszilocibines csoportban több beteg (57 százalék) hat héten belül tünetmentes volt (a gyógyszert szedőknél csak 28 százalék).
A varázsvegyület sikere függ a környezettől is, ezért nem ajánlott öngyógyításra használni. A kísérletben kórtörténet alapján választották ki gondosan a betegeket, hogy elkerüljék a pszichózis és más káros hatások kockázatát.
A kutatók reményei szerint a depresszión kívül a függőségeket és a szorongást is gyógyíthatja a pszilocibinterápia.
(Borítókép: James MacDonald / Bloomberg / Getty Images)