Egy rövidebb balcsizás után is szétáznak a kéz- és lábujjaink, és ez bizony nemcsak mulatságos, de betegségekről is árulkodhat.
Mindenki tapasztalhatta már, hogy ha kicsit hosszabb ideig lógatja vízbe a kezét vagy a lábát, a bőr összezsugorodik, és „gatyás” lesz. Ez a mulatságos ráncosodás – nézzük csak meg a kisgyerekeket, hogy nevetnek az elváltozott bőr külsején – már régóta foglalkoztatja a tudósokat. Miért történik ez, talán evolúciós oka is van?
Meleg vízben (40 fokosban például) 3 és fél perc is elég az átalakuláshoz, hűvösebb, mondjuk 20 fokosban legalább 10 percre van szükség, de a ráncosodás maximalizálásához legalább 30 percre áztassuk végtagjainkat meleg vízben – írja a BBC.
Történtek már vizsgálatok olyan sérült betegekkel, akiknél a középső ideget, amely a karon a kéz felé fut, elvágták, ezt követően az ujjak nem ráncosodtak áztatás után sem. Ez az ideg az, amely segíti az izzadás és az erek összehúzódásának szabályozását, úgyhogy arra a következtetésre jutottak, hogy a ráncosodást az idegrendszer szabályozza.
A főnök tehát az idegrendszer, és hogy miért történik a jelenség: a kéz- és lábfejeken lévő verejtékcsatornák kinyílnak, így bejut a víz a bőr alá, ami a bőrünkben lévő sók egyensúlyának felborulásához vezet. Ez a sóháztartás-változás az erek összehúzódásához vezet, ami miatt lefelé húzódik a felszíni bőr, és kész is a ráncosodás.
Pablo Saez Vinas, a Katalóniai Műszaki Egyetem mérnöke számítógépes modellezést használt a ráncosodási mechanizmus vizsgálatára, és azt tapasztalta: amikor a bőr felső rétege megduzzad, az alsó réteg zsugorodni kezd.
Nick Davis, a Manchester Metropolitan Egyetem idegtudósa és pszichológusa azt mérte, hogy mekkora erőre van szükségük az embereknek egy műanyag tárgy megfogásához:
A száraz kéznek kevesebb erőt kellett alkalmaznia, mint a nedvesnek, de a víztől szottyadt kéz erőssége a két tartomány közé esett.
A ráncok tehát növelték az ujjak és a tárgy közötti súrlódás mértékét. Ami különösen érdekes, hogy ujjaink érzékenyek a felületi súrlódás változására, és ezt az információt arra használjuk, hogy kisebb erőt fejtsünk ki a tárgy biztonságos megfogására. Minél nagyobb, nehezebb egy tárgy, a súrlódási különbség annál fontosabb lesz. Ha nem kell olyan erősen szorítania, hogy megfogjon valamit, a keze izmai kevésbé fáradnak el, így tovább tudja csinálni – mondta.
Talán a ráncosodás azért alakult ki, hogy segítse az életben maradást, mert igen hasznosnak bizonyult, amikor a múltban nedves sziklákon kellett menni, kapaszkodni és vizes ágakat markolni. Vagy megkönnyíthette a halászatot is, kagylók, egyéb nedves táplálékok megragadását.
Az ujjak ráncosodását még nem figyelték meg legközelebbi főemlős rokonainknál, például a csimpánzoknál, de a japán makákók ujjai szintén szétáznak a vízben. A vízben lévő ujjaink és lábujjaink ráncosodása azonban fontos információkkal szolgálhat az egészségünkről is.
A ráncok hosszabb ideig megmaradnak a bőrbetegeknél, például a pikkelysömörben vagy a cisztás fibrózisban szenvedőknél. A 2-es típusú cukorbetegeknél a bőr nem annyira ráncosodik, és ugyanígy kevésbé aszalódik a szívbetegek keze-lába. Valószínűleg szív- és érrendszerük szabálytalan működése miatt. Az ujjak aszimmetrikus ráncosodását – amikor az egyik kéz kevésbé ráncosodik, mint a másik – a Parkinson-kór korai jelének tekintik, mivel ez azt jelezheti, hogy a szimpatikus idegrendszer nem működik megfelelően a test egyik oldalán.
(Borítókép: Shutterstock)