Nem lehet eleget ismételni, hogy milyen fontos a zöldség-gyümölcs fogyasztás kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Egy 2021-es brit jelentés szerint tavaly mintegy 18 ezer halálesetért volt felelős a szigetországban a helytelen, gyümölcs- és zöldségszegény táplálkozás.
Az angol kormány Eatwell Guide ajánlása segíthetne a lakosoknak a megfelelő gyümölcs- és zöldségbevitelben, ennek ellenére a WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai alapján a globális gyermekhalálozás 45 százaléka az alultápláltsághoz kapcsolódik.
A jelentés kiemeli, hogy az 5–10 éves gyerekek csaknem egyharmada kevesebb mint egy adag zöldséget eszik naponta. A 11–16 évesek mindössze 6 százaléka viszi be az ajánlott zöldségmennyiséget. A brit gyerekek (de sejtjük, hogy a magyarok is) és tinédzserek táplálkozása magas só-, cukor- és zsírtartalmú, főleg feldolgozott élelmiszerekből származik. Ételeik 16 százaléka pizzából és babból áll, a felnőttek 77 százaléka kevesebb zöldséget eszik, mint amennyit az Eatwell Guide ajánl.
A csekély vitaminbevitel miatt vas-, A-vitamin- és jódhiány lép fel, különösen gyermekeknél, terhes nőknél és az alacsony jövedelmű háztartásokban.
A brit gyerekek ötöde nem kap elég C-vitamint, és majdnem 20 százalékuk D-vitamin-hiányban szenved, valószínűleg, mivel
Az egészségesebb élelmiszerek háromszor drágábbak, mint a magas zsír- vagy cukortartalmú, feldolgozott és egészségtelen ételek, és az árkülönbség csak nő.
A zöldségfogyasztás 12 százalékkal csökkenti a stroke előfordulásának esélyét, a szívkoszorúér-betegséget 14 százalékkal mérsékeli, és 13 százalékkal a bármilyen ok miatti elhalálozást.
2013-ban a WHO a közegészségügyi problémák közé sorolta az A-vitamin-hiányt, amely a kisgyerekek nagy részét érinti, főleg Afrikában (48 százalékukat) és Dél-Ázsiában (44 százalékot). Az A-vitamin erősíti az immunrendszert, elősegíti a jó látást, a szem egészségét, és támogatja az egészséges bőrt. Miből tudjuk pótolni? Együnk sok sajtot, tojást, olajos halat, joghurtot, májat.
Nagyon fontos lehet gyerekeknél a magnéziumhiány, mert kiskorban izgatottsághoz, ingerlékenységhez és figyelemzavarokhoz vezethet. Kulcsfontosságú a sejtnövekedés, a regeneráció, az izomerő, a fehérjeszintézis szempontjából. Ezenkívül segít enyhíteni a növekedési fájdalmakat és az izmok ellazulását. Egy 2015-ös tanulmány szerint a magasabb magnéziumszinttel rendelkező serdülők kevésbé agresszívek és figyelemzavarosak.
A felnőttek magnéziumszegény táplálkozása cukorbetegségben, csontritkulásban, szív- vagy daganatos betegségekben jelenhet meg. A magnézium segít energiává alakítani az elfogyasztott ételt, a vérnyomást szinten tartja, és a pajzsmirigyek megfelelő működéséhez is hozzájárul.
Mit együnk, hogy meglegyen a megfelelő magnéziumszintünk? Zöld leveles zöldségeket (spenót, kelkáposzta), dióféléket, babot, borsót, teljes kiőrlésű gabonákat.
A C-vitamin-hiány jeleit leggyakrabban 6 hónapos és hatéves kor között észlelik. A korai tünetek közé tartozhat az ingerlékenység, a krónikus hasmenés és az étvágytalanság. A C-vitamin segíthet a magas vérnyomás kezelésében, és csökkenti a szívbetegségek kockázatát.
C-vitaminban gazdag ételek a citrusfélék mellett a paprika, a chilipaprika, kelkáposzta, brokkoli. Ez utóbbiból például elég 100 grammot megenni, és az egész napi C-vitamin-szükségletet biztosítottuk (és még E-vitamin is van benne!). A kelbimbó szintén szuperétel: C-, K- és A-vitaminban, magnéziumban és foszforban is dúskál.
A D-vitamin-hiány főleg gyerekkorban lehet nagyon súlyos: végtagfájdalmakkal, deformációkkal, növekedési retardációkkal járhat. A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i tudósai ráadásul összefüggésbe hozták a D-vitamin-hiányt a vastagbélrák kockázatával. Tanulmányuk szerint azokban az országokban, ahol kevesebbet süt a nap, nagyobb arányban fordul elő vastagbélrák.
A D-vitamin szabályozza a kalcium és a foszfát mennyiségét a szervezetben, amik létfontosságúak a fogak, a csontok és az izmok egészségének megőrzéséhez. Fő forrásai a napfény, az ételek közül pedig a tonhal, lazac, szardínia, hering, makréla, máj, marhahús, tojássárgája, gabonapelyhek és a vaj.
A káliumról méltatlanul kevés szó esik, pedig segíti a szívizom megfelelő működését, és szabályozza a testnedvek egyensúlyát. Sok van belőle a banánban, brokkoliban, kelbimbóban, babban, diófélékben, fehér húsokban.
Abban minden szakértő, doktor, vitaminguru egyetért, hogy fontos gyümölcsöket, zöldségeket enni, de mindig a szezonálisakat fogyasszuk, és lehetőleg válasszunk többfélét több színből. És együnk sok brokkolit és kelbimbót!
(Borítókép: Gideon Mendel / Corbis / Getty Images)