Becslések szerint rekordot döntött a hosszú távú koronavírus-fertőzéssel legalább egy éve küzdő emberek száma az Egyesült Királyságban.
A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint július 31-én 892 ezer ember szenvedett legalább 12 hónapja a betegségben – 17 százalékkal többen, mint a hónap elején, amikor 761 ezer főt számoltak.
Az Egyesült Királyságban összesen kétmillió embert azonosítottak a járvány óta hosszú Coviddal. 429 ezer embernél több mint két éve jelentkeztek először a tünetek. Az ONS adatai szerint a hosszú Covid 1,5 millió ember mindennapi tevékenységét befolyásolja hátrányosan, 384 ezren pedig jelezték, hogy a mindennapi tevékenységek végzésének képessége nagyon korlátozott – írja az Independent.
Az ONS elemzése a 2022. július 31-ig tartó négy hét alatt gyűjtött koronavírusfertőzés-felmérés kérdéseire adott 222 000 válaszon alapult. Összesítették a válaszok alapján, melyik tünet hány főnél jelentkezett, és kezdve a leggyakoribb tünettel, a következők a hosszú Covid hatásai:
A hosszú Covid előfordulása a 35 és 69 év közöttiek, a nők, a hátrányosabb helyzetű területeken élők, a szociális ellátásban dolgozók és a más, mozgáskorlátozott állapottal vagy fogyatékossággal élők körében a legnagyobb.
Az NHS hosszú-Covid-klinikák hálózatát hozta létre, de a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy június 6. és július 3. között Angliában mindössze 4440 beteg kapott szakorvosi értékelést ezekben a központokban.
A Lancet című folyóiratban múlt hónapban közzétett tanulmány becslése szerint a koronavírussal fertőzöttek közül
minden nyolcadik embernél alakul ki hosszú Covid.
Korábban ezt a számot tíz ember esetén hatra tartották egy kisebb, háromszáz ember körében végzett felmérésen. A szerzők felvázolták az állapothoz kapcsolódó alapvető tünetek listáját, köztük a légzési nehézségeket, a mellkasi fájdalmat, a nehézkes kart és lábat, a szaglás elvesztését, a meleg- és hidegérzetet, a végtagok bizsergését, az izomfájdalmat és a fáradtságot. A szaglásvesztés visszanyerésére hosszú távú megoldást kínált egy magyarországi tudós módszere a páciens saját vérplazmájának megszagolásával, amelynek részleteiről ide kattintva olvashat.
(Borítókép: Michele Lapini / Getty Images)