Fájhat a feje a reggel sokáig lustálkodni szeretőknek, ugyanis a korán kelés és a hosszan tartó aktív ébrenlét lehet a megoldás az időskori szellemi hanyatlás megelőzésében – állítja a Pittsburghi Egyetem legfrissebb kutatása.
A legtöbb ember számára a munka miatt, vagy csak szokásból már az egészen korai órákban – legtöbb esetben az ébresztő ösztönzésére – elindul a nap, az ébredés azonban jó eséllyel nem tartozik életünk legfényesebb pillanatai közé.
A „Ki korán kel, aranyat lel!” mondást sokszor hallhattuk már, azonban az ismerősen csengő mondat nemcsak arra lehet igaz, hogy a szorgos munkának meglesz egyszer az eredménye, hanem arra, is hogy jóval egészségesebbek maradunk, ha napirendünket korai ébredéshez igazítjuk – állítja a Pittsburghi Egyetem Orvosi Központjának friss tanulmánya.
A tanulmány szerint a korai ébredés és az aktív életmód segít a szellemi képességeink megőrzésében, emellett pedig javít a kedélyállapoton is, így annak ellenére, hogy korán indult a nap, sokkal jobb kedvűek leszünk.
Az állítással ugyan vélhetően sokan szívesen vitába szállnának, az egyetem kutatói szerint azok a vizsgálatban részt vett idős felnőttek, akik reggel 7 óra előtt ébredtek fel, és minden nap következetes, rendszeres fizikai aktivitást végeztek, sokkal jobb eredményeket értek el a kognitív teszteken, és kisebb számban mutatták a depresszió tüneteit, mint tovább lustálkodó társaik.
A tanulmány az alvási szokások vizsgálata mellett a fizikai aktivitást helyezte fókuszba, a kutatók pedig érdekes összefüggést találtak a testmozgás és a kognitív képességek alakulása között. A tanulmány ugyanis állítja, hogy az edzés időtartama többet jelent az agy egészsége szempontjából, mint annak intenzitása, ugyanis azok a résztvevők, akik minden nap félórás-órás intenzív testmozgást végeztek, csak csekély hasznot húztak belőle azokhoz képest, akik egész nap tevékenykedtek vagy könnyű aktivitást végeztek, például sétáltak vagy kertészkedtek.
A testmozgást ugyan már egy ideje a kognitív funkciók fenntartásához és azok javításához kötik, a kutatás szerint, a következetes testmozgás és a rendszeresebb időbeosztás – így a korai kelés – együtt lehet a kulcsa az időskorban fellépő, szellemi hanyatlás és demencia megelőzésének.
A kutatók, akik eredményeiket kedden tették közzé a JAMA Psychiatry folyóiratban, 1800, 65 év feletti ember adatait gyűjtötték össze a tanulmányhoz. A kutatás során mindegyiküket egy gyorsulásmérővel szerelték fel, amely képes érzékelni a mozgást és a fizikai aktivitás mértékét is – tevékenységüket hét napon keresztül mérték.
A résztvevők a mérő viselése mellett folyamatosan beszámoltak a napi hangulatukról, és minden reggel feljegyezték, hogy mikor keltek fel.
Az eredmények kiértékelése után az egyetem kutatói arra jutottak, hogy a résztvevők 37 százaléka kora reggel – 7 órakor vagy annál korábban – kelt fel, és viszonylag aktív maradt a nap folyamán. Ez a csoport szerepelt a legjobban a kognitív vizsgálatok során, és közülük számoltak be a legkisebb arányban depresszióra utaló tünetekről.
Ezek a felnőttek átlagosan reggel 7 óra előtt kelnek fel, és tovább maradnak ébren, mint társaik, napi 15 órán keresztül aktívak, ezt a sémát pedig nap mint nap követik. Emiatt boldogabbak és jobb kognitív funkciókkal rendelkeznek
– mondta a tanulmány egyik szerzője, dr. Stephen Smagula pszichiátriai adjunktus, aki szerint nemcsak a korai kelés, hanem az ébrenlét hossza is fontos tényező.
A kutatásban résztvevők másik harmada ugyan általában következetes napi rutinnal és aktivitással rendelkezett, de vagy később ébredt fel a nap folyamán, vagy korábban feküdt le, mint az első csoport tagjai. Ennek eredményeként nem értek el olyan jó pontszámot a kognitív teszteken sem, és a depresszióra utaló tünetek enyhén megnövekedett jelenlétéről számoltak be.
Ez egy érdekes megállapítás a kutatók számára, mivel azt mutatja, hogy a folyamatos ébrenlét és aktivitás értékesebb lehet, mint minden nap egy intenzív edzés.
Az emberek gyakran azt gondolják, hogy a tevékenység intenzitása fontos az egészség szempontjából, de lehet, hogy a tevékenység időtartama sokkal fontosabb. Lehet, hogy nem kell sprintelned vagy maratont futnod, hanem egyszerűen csak ébren kell lenned a nap folyamán és néha sétálni egy kicsit
– idézi az adjunktust a Daily Mail.
A kutatásban résztvevők fennmaradó 30 százaléka sem rendszeres testmozgást, sem következetes napirendet nem tudott felmutatni – a tanulmány szerint ezek az emberek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. A kognitív vizsgálatok során ők érték el a legrosszabb eredményt, és nagy számban mutattak depresszióra utaló tüneteket is.
Ezen csoport eredményei azt mutatják, hogy a fizikai aktivitás hiánya és a következetlen napirend sokkal nagyobb eséllyel okoz egészségügyi kockázatot
– mondta Smagula, aki szerint azért nem kell azonnal papot hívni, a folyamat visszafordítható egy megfelelő napirend kialakításával.
A kutatók szerint a rossz rutin vagy az inkonzisztens időbeosztás káros hatásainak visszafordításának legfontosabb tényezője az, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, amely során az egyéb tevékenységeinket is aktív módon végezzük.
A legtöbb ember tisztában van a jó alvás és a testmozgás fontosságával, de úgy gondolom, hogy legtöbbjüknél hiányzik ebből a rendszer
– vélekedett.
(Borítókép: BSIP/Universal Images Group/Getty Images)