Több kutatás kimutatta, hogy a húsmentesen étkezők hajlamosabbak a depresszióra, mint a pacallal élők. De mi lehet a kapcsolat a növényi étrend és a búskomorság között?
Dörzsölhetik a kezüket a húsevők, és nevethetnek a markukba, hiszen bebizonyosodott, hogy sok húsmentesen étkező depresszióban szenved. „Ugye kell az a kis marha/pacal/sonka/szalonna!?” – mondhatnák kajánul, de nem erről van szó, hátrébb a disznókkal!
Egy új tanulmány szerint a vegetáriánusok között körülbelül duplaannyi depresszióra hajlamos ember van, mint a húsevők között. Az új, brazil adatokon alapuló tanulmány egybecseng a korábbi kutatásokkal, ezek szerint a húst elhagyók körében magasabb a depressziósak aránya, de az új kutatás rávilágít, hogy a kapcsolat a táplálékbeviteltől függetlenül létezhet.
A kutatás számos táplálkozási tényezőt vett figyelembe (például a teljes kalóriabevitelt, a fehérjefogyasztást, a mikrotápanyag-bevitelt és a feldolgozott élelmiszerek mennyiségét is), és ezek alapján az derült ki,
a vegetáriánusokra jellemző depresszió nem az étrend miatt alakul ki.
Lehet, hogy meg kell fordítani a dolgot: a meglévő depressziósok hajlamosabbak lemondani a húsevésről, mert a betegség tünetei közé tartozhat a negatív gondolatokon való rágódás és a bűntudat. Bűntudat például az állatok elfogyasztása miatt!
A depresszióról már bebizonyosodott, hogy enyhe formájában az emberek reálisabban ítélik meg a bizonytalan események kimenetelét, és objektívebben látják saját szerepüket és képességeiket. Ha alaposan belegondolunk abba, mi is a húsfogyasztás, és hogy zajlik, vagy egyből lemondunk a húsról, vagy depresszióba esünk, vagy a kettő egyszerre történik, hiszen
Az olcsó hús iránti fogyasztói kereslet brutális kegyetlenséget diktál az állatokkal szemben.
De más kapcsolat is lehet a depresszió és a húsmentes étrend között, a vegetarianizmus befolyásolhatja a szociális életet, kötődéshez vagy épp kitaszítottsághoz is vezethet.
Az is lehet azonban, hogy egy harmadik tényezőhöz kapcsolódik a depresszió és a vegetarianizmus kialakulása. Például a nők nagyobb valószínűséggel vegetáriánusok és depressziósak is. Vagy a kegyetlen húsipari ábrázolások (képek, filmek) hatására is lehet valaki depressziós és vegetáriánus.
Összegezve tehát: valószínűleg nem az étrend okozza a növényevők depresszióját, sokkal inkább okolhatók a társadalmi tapasztalatok (kiközösítés vagy az általános közöny az állatok sorsa iránt), a bűntudat vagy az erőszakos húsipari ábrázolásokkal való sokkoló találkozás.