Vasárnap hajnali háromkor egy órával vissza, két órára kell tekerni, böködni, nyomkodni az órákat. Kint tavaszias meleg, bent téli órajárás. Mit mond a Magyar Alvás Szövetség az óraátállításról, súlyosbíthatja-e a fizikai és pszichés tüneteket az enyhe idő?
Világszerte erős a vita az óraátállítással kapcsolatban, az országok mintegy 60 százaléka már nem állítgat, és több mint hetven ország fontolgatja a teljes megszüntetését – olvashatjuk a Magyar Alvás Szövetség oldalán.
G. Németh Györgyöt, a Magyar Alvás Szövetség elnökét, címzetes egyetemi docenst kérdeztük, mit gondol az óraállítás és az alvás, a mostani tavasziasan enyhe idő és az átállás kapcsolatáról.
Az Unió már döntött, eltörölte az óraátállítást, most már csak a kormányokon múlik, hogy téli lesz vagy nyári, idén vagy évek múlva. Az eredeti eltörlődátum épp 2022-re esett volna, de jött járvány, a háború, úgyhogy
ez most nem prioritás.
G. Németh György szerint globális érdekek összehangolása után lehet csak döntést hozni a téli vagy a nyári óraállítás javára, de az alvás kutatói és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint a standard, téli időszámítás lenne a leginkább megfelelő az emberek számára.
Mégis, a nyári lobbi mindig erősebb és erőszakosabb volt, hiába a téli a természet rendje, a nyárpártiak azt mondják, miért ne változtathatnánk ezen, miért ne hosszabbíthatnánk meg a nappalokat?
A szakember szerint a nyári időszámítást jellemzően a „városi baglyok” preferálják, akik szeretnek sokáig fennmaradni, és eszükbe sem jut a lakosság nagy részét kitevő vidéki populáció, akik például a mezőgazdaságban dolgoznak, és nekik nem a legkényelmesebb a nyári órajárás.
Az Alvás Szövetség álláspontja szerint ha megszületik a döntés, az a fontos, hogy megfontolt legyen, de most valószínűleg nem aktuális a téma, hiszen egy komoly energiaválságban vagyunk máris, ami feltehetően csak rosszabbodni fog. G. Németh elmondja, Amerikában olyan komolyan veszik a dolgot, hogy a nyári lobbisták már a Kongresszus elé vitték a javaslatot, pedig volt már, aki átállt a nyárira, de nem vált be nekik, visszaálltak.
Arra a kérdésre, hogy a mostani tavaszias idő súlyosbíthatja-e az óraállítás hatásait (dekoncentráció, alvászavarok), G. Németh György elmondta, hogy nem lesznek rosszabbak a panaszok, mert egyrészt épp egy hosszabb munkaszünet követi az átállítást, amikor pihenhetünk, másrészt a nap felkel és lemegy, mindegy, mennyire süt vagy mennyire izzadunk.
AZ ÁTÁLLÁS MINDIG MEGVISELI A SZERVEZETET, DE A TAVASZI ROSSZABB, OLYANKOR TÖBB BALESET ÉS HALÁLESET TÖRTÉNIK.
Az alvásunkat szabályozó cirkadián ritmust az óraátállítás nagyon megzavarja, de nem ez a legsúlyosabb problémánk. Az Alvás Szövetség felmérései szerint a mobiltelefon, laptop, tablet, tévé fényei jelentősen lerontják az alvás minőségét. A felnőtteknek 7-9 óra alvás lenne szükséges – ennél se sokkal kevesebb, se sokkal több –, a gyerekeknek pedig 10-12 óra, de a kék fények mellett ez szinte lehetetlen.
A végleges döntés még várat magára, de jó, ha nem felejtjük el: október 30-án hajnali háromkor egy órával vissza, két órára kell tekerni, böködni, nyomkodni az órákat, így egy órával többet alhatunk – cserébe viszont jön a korai sötétedés. Szakemberek szerint az erre érzékenyeknél 7-10 napig is eltarthat az óraátállítás hatása, mire a szervezetük alkalmazkodik az új órajáráshoz.
(Borítókép: Egy férfi átállítja karórájának mutatóit 2018. október 27-én. A téli időszámítás október 28-án hajnali 3 órakor kezdődik, az órákat akkor hajnali 2 órára kell visszaállítani. Fotó: Mohai Balázs / MTI)