Külön gazdasága van a tengerek, óceánok területének, ami magában foglalja a gazdálkodást, a védelmet, a vízi élővilág értékének felbecsülését.
A világ népességének körülbelül negyven százaléka él vízpart száz kilométeres körzetében, ők fokozottan veszélyeztetettek az éghajlatváltozás miatt emelkedő, áradó tengerek miatt, de az egész világ ökoszisztémáját befolyásolja, hogy milyen állapotban vannak óceánjaink és tengereink. Ahogy John Muir természettudós megfogalmazta,
amikor megpróbálunk bármit önmagában kiválasztani, meglátjuk, hogy az minden máshoz kapcsolódik az univerzumban.
Az óceánt meg kell őriznünk, mert komolyan hozzájárulhat a bolygó lakosságának táplálásához, energiát és munkahelyeket biztosít. Ebben játszik nagy szerepet a kék gazdaság.
A kék gazdaság az óceáni erőforrások fenntartható felhasználása a gazdasági növekedés érdekében a Világbank szerint. Az Európai Bizottság kékgazdaság-definíciója
az óceánokhoz, tengerekhez és partokhoz kapcsolódó összes gazdasági tevékenység,
de beletartozik az óceánok környezeti és ökológiai fenntarthatósága, a tengerek gazdaságának kihasználása is.
Keith Lawrence, a Conservation International Center for Oceans vezető közgazdásza szerint a kék gazdaság az óceán egészséges, az emberek érdekében történő kezelése. Fontos feladata az óceánok védelme, a víztől függő közösségek támogatása – és ha belegondolunk, minden közösség függ a víztől, hiszen a közlekedésben vagy a szén-dioxid-tárolásban, élelmezésben minden ország érintett.
Az utóbbi évtizedek szennyeződései, a műanyagszemétfoltok már minden nagy vízben megtalálhatók, a legújabb mérések szerint a legnagyobb, a Great Pacific Garbage Patch kétszer akkora, mint Texas. Ez óriási baj, mert azonkívül, hogy a nagy vizek élővilágát veszélyezteti, az
élelmiszerrendszert és az óceánok szénmegkötő képességét is befolyásolja.
A tengerek és óceánok évente körülbelül hét-nyolc gigatonna szén-dioxidot kötnek meg, majdnem annyit, mint a világ erdői.
A túlhalászás problémája is a kék gazdaság hatáskörébe tartozik. Becslések szerint évente két-három billió halat vonnak ki az óceánokból, és ez már nemcsak a halpopulációkra van hatással, hanem a tenger mellett élő közösségekre is, amelyek egyre nehezebben boldogulnak. Ráadásul a táplálékrendszer egyensúlyhiánya lehetővé tette a vízi invazív fajok elszaporodását.
Lawrence szerint amikor egy helyet óvunk (például a korallzátonyokat), egy másiknál viszont engedélyezzük a mélytengeri bányászatot, akkor hallgatólagosan azt állítjuk, hogy
az egyik hely értékesebb, mint a másik.
Pedig minden értékes, a szemnek láthatatlan, oxigént termelő fitoplankton ugyanúgy, ahogy a kék bálna. Az óceán fenekén megkötött szén értéke megközelíti a harmincbillió dollárt. Egyetlen bálna szénmegkötésben betöltött szerepe több millió dollárt érhet, mert életében akár 33 tonna szenet is képes megkötni szervezetében.
A bálnák nemzetközi közjavak
– mondta Ralph Chami, az IMF Kapacitásfejlesztési Intézetének igazgatóhelyettese.
A természet szolgáltatásainak pénzben kifejezett értéke konkretizálhatja funkcionális értéküket, például a bálnák adott és kiszámítható összeggel járulnak hozzá a gazdasághoz, vagyis megmentésük gazdasági érdek is.
Tavaly a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) kiadta a kék gazdaság stratégiai tervét. A szervezet szerint a part menti gazdaságok csak az Egyesült Államokban 2,3 millió munkahelyet támogatnak, és több mint 370 milliárd dollárral növelik a GDP-t különféle tevékenységeken keresztül – turizmus, hajózás, szállítás, energiatermelés.
(Borítókép: Alexis Rosenfeld / Getty Images)