Friss kutatások hasonlították össze a saláták és a szendvicsek kalória-, zsír- és sótartalmát.
Furcsának tűnhet gyorsétteremben salátát rendelni, hiszen aki egészségesen akar élni és táplálkozni, az át sem lépi az ilyen vendéglátóipari egységek küszöbét. De ha már oda kényszerült valaki – társasági nyomásra vagy mert ez esett útba –, mire számíthat, miután kikéri a zöld növények csokrát egy kis öntettel?
A saláták 1987-ben jelentek meg a leghíresebb amerikai gyorséttermekben, amikor beindult a fitnesz-wellness ipar felfutása. Jane Fonda a sarki videótékában hívogatta híveit, akik a tévéedzés után mehettek is salátázni. Ha mást nem találtak, a rengeteg gyorsétterem egyikébe, de vajon egy fast food zöldválogatás lehet-e ugyanolyan natúr, könnyű és zsírmentes, mint z otthon készített változata? Kanadai kutatók szerint a saláták kalóriadúsabbak, sósabbak és zsírosabbak is lehetnek, mint egyes hamburgerek.
A francia nagy Mac és a cézársaláta versenyében a szendvics 504 kalóriát, 2,2 g sót és 9,2 g telített zsírsavat, a saláta 387 kalóriát, 1,7 g sót és 6,4 g telített zsírsavat tartalmazott. Kevesebb valóban, de 387 kalória egy salátához?
Ez ugyanannyi, mint egy adag, otthon elkészített sült steak és burgonya
– mondja Béatrice de Reynal táplálkozási szakértő.
A salátaöntet a fő bűnös, mert zsíros és túlsózott, de sajnos a gyorséttermi saláták szósz nélkül sem teljesen ártatlanok,
nincs bennük elég rost, a teljesen natúr salátákhoz képest sósak, előre feldolgozott, kész termékek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint napi öt grammnál kevesebb sót kell fogyasztani, ha ezt nem sikerül betartani, megnő a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A salátaöntetek közül a joghurtos-kapros tartalmazza a legkevesebb sót. De ha megnézzük a csirkés salátát (405 kalória), elhűlhetünk, mert 1,42 gramm sót tartalmaz adagonként, a legjobb választás talán a kertészsaláta a maga 35 kalóriájával és 0,07 gramm sójával, de ha teszünk rá egy ezerszigetöntetet, már elrontottuk, mert az 134 kalória egy adagra számítva, amiben 0,89 gramm só van.
Don Thompson volt az amerikai McDonald’s elnök-vezérigazgatója 2013-ban. Szerinte ebben az évben az amerikai piacon csak a vendégek két-három százaléka vett salátát. Akkor mégis miért ragaszkodik a márka a levelekhez? Pierre Chandon, az Európai Vállalkozásigazgatási Intézet marketingszakértője szerint úgy tűnik,
a cég célja, hogy egész családokat vagy baráti társaságokat csábítson az éttermekbe, de ha a csoportban vannak vegetáriánusok vagy fogyókúrázók, nekik is kínálni kell valamit.
Úgy tűnik, a gyorsétteremláncok új célközönséget céloznának be, és kedvezőbb képet közvetítenének magukról. Megszabadulnának a kilencvenes években kialakult rossz hírnevüktől, ezért vegán és egészséges termékekkel bővítik palettájukat.
(Borítókép: Alex Kraus / Bloomberg via Getty Images)