A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben, ami szabad szemmel is látható az éjszakai égbolton. A felszínén található vas-oxid miatt vörös bolygónak nevezett planéta talaja a legújabb kutatások szerint alkalmas lehet az életre. Légkörének 95 százaléka szén-dioxid, 3 százaléka nitrogén, 1,6 százaléka argon és nyomokban van oxigén és víz. Hőmérséklete alacsony, általában nem haladja meg a 0 Celsius-fokot.

Nemrég az is kiderült, hogy vehetünk telket a Marson, csak épp sosem lesz a miénk. Egy több mint 50 éve elfogadott törvény nem teszi lehetővé az űrbeli területek birtoklását, de egy papírt mégis kaphatunk róla. A Lunar Embassy cég honlapján 30–500 dollárért vehetünk földet a vörös bolygón. A vállalat azt állítja, csak ők kereskednek legálisan bolygóingatlanokkal.

A különleges égitesten öt kráter most magyar települések neveit kapta. Úgyhogy, ha felnézünk a Marsra, már vidáman kiálthatjuk, nézd, ott van Kalocsa! A szerencsés települések az említett Kalocsán kívül Eger, Igal, Paks és Bak. Ahogy a Blikk is megírta, a névadás mellett a Csillagászati Unió döntött, amit Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára így kommentált:

A 70-es években a Viking űrszonda segítségével feltérképezték a Marsot, és akkor a különféle országok csillagászai lehetőséget kaptak, hogy neveket javasoljanak az egyes helyszíneknek. Annyi volt csak a kikötés, hogy települések nevei legyenek. Hogy miért lett Eger az egyik, Paks a másik, nem tudom, semmilyen csillagászati vonatkozásaik nincsenek ezeknek a településeknek.

Az utóbbi években megindult a Naprendszeren kívüli csillagok és a körülötte keringő bolygók elnevezése. Az egyik ilyen csillagot és planétát hazánk kezdeményezére Hunorként és Magorként jegyezték be. A bolyók és tájegységeik, krátereik elnevezésénél csak egy szabály van: élő politkusokról nem keresztelhetnek el semmit az űrben.

(Borítókép: Jamie Cooper / SSPL / Getty Images)