Index Vakbarát Hírportál

A hallókészülékek segíthetnek elkerülni az időskori elbutulást?

2022. december 12., hétfő 07:32

Új kutatási eredmények szerint a hallókészülékkel élők jobb kognitív funkciókat mutatnak, mint a készüléket nem viselők. A hallássegítők valószínűleg aktiválják az agy bizonyos területeit.

Új kutatási eredmények szerint a hallókészülékek segíthetnek az emberi agy fiatalságának és fittségének megőrzésében. Szingapúri kutatók felmérése alapján a hallókészüléket viselő idősek 19 százalékkal kisebb valószínűséggel mutatták a kognitív hanyatlás jeleit, mint a készüléket nem viselők. Ez nem is olyan meglepő, ha tudjuk, hogy a beszéd, a nyelvi megértés és a memória mind szorosan összefügg az agyban.

A hallásromlás kapcsolódhat a demencia kialakulásához, úgy, ahogy a dohányzás, a fizikai inaktivitás és az elhízás is. Egy, a halláskárosodással foglalkozó metaanalízis feltárta, hogy a hallókészülékek használata után a résztvevők 3 százalékkal jobb eredményt értek el a rövid távú kognitív teszteken.

Több teória létezik

Már 2016-ban egy, a Harvardon végzett kutatás azt találta, hogy a hallássérült betegek hallókészülékkel jobb pontszámot értek el a memória- és koncentrációs teszteken.

Az új metaanalízis eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy a hang valószínűleg jót tesz az agynak. Az okok még nem tisztázottak, de lehet, hogy

a készülékek éles zörejei helyreállítják vagy megerősítik az elveszett idegi kapcsolatokat. Lehet, hogy átformálják az agy bizonyos részeit?

A demencia erősen összefügg a nyelv szabályozását segítő agyi régiók károsodásával is, a hallókészülékek akár aktivizálhatják ezeket a területeket. De létezik olyan elmélet is, hogy a nagyothallók több kognitív képességet használnak a beszéd megértéséhez, így kevesebb energiájuk marad arra, hogy összpontosítsanak és emlékezzenek arra, amit hallanak. És ebben a helyzetben a hallókészülékek valóban csökkenthetik a kognitív megterhelést, így jobban lehet fókuszálni és memorizálni.

Egy szociális aspektusú teória azt sugallja, hogy a halláskárosodás megnehezíti az interakciókat, az ember elmagányosodik, ami szintén a demencia egyik kockázati faktora. Ma a demencia a vezető halálokok közé tartozik, a kutatók szerint 2050-re háromszor annyi beteg lesz, mint ma.

(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)

Rovatok