Diogo Alves hetven ember haláláért volt felelős, így meglepő, hogy a tudósok meg akarták őrizni a levágott fejét, miután felakasztották. A férfi megmaradt testrészét szerették volna arra felhasználni, hogy rájöjjenek, mi vitte rá arra, hogy ennyi embert öljön meg.
Sorozatgyilkosokból sajnos kijutott a világnak, azonban akadnak közöttük olyanok is, akiknek többek még csak a létezéséről sem tudnak. Eddig leginkább az Egyesült Államokban ámokfutást rendező gyilkosok zűrös múltja került előtérbe, viszont nem kell annyira messzire mennünk ahhoz, hogy efféle borzalmas esetekkel találkozzunk. Számtalan sorozatgyilkos tette tönkre a családok életét Európán belül is, azonban ritkán – vagy sokkal inkább sosem – fordul elő az, hogy egy-egy ilyen személy testrészét a halálát követően meg akarják tartani. Diogo Alves esetében viszont más volt a helyzet.
A 19. század elején született Alves élete során legalább hetven embert ölt meg Portugáliában. Akvadukt gyilkosnak is nevezték, mivel az volt a módszere, hogy egy kétszáz méter magas vízvezetéken állva várta éjszaka, hogy átkeljenek a csatornahídon a földművesek. Előbb kirabolta, majd letaszította őket a hídról, öngyilkosságnak álcázva az esetet. Végül felhagyott ezzel a módszerrel, és házakat kezdett kirabolni, majd megölte a lakókat is.
A hatóságoknak később sikerült elkapniuk a férfit, akit halálra ítéltek. Az Európa egyik legvérszomjasabb sorozatgyilkosának tartott Diogo Alves akasztás általi halálbüntetést kapott 1841-ben. Az egyik utolsó bűnöző volt, akit ilyen módszerrel öltek meg Portugáliában. A férfi halálát követően ugyanakkor egy testrészét, a fejét megtartották, amire meg is volt az indoka a tudósoknak.
A sorozatgyilkos felakasztását követően levágták a fejét, mivel Lisszabonban az akkori orvosi iskola tudósai meg szerették volna vizsgálni az agyát. A testrészt azonnal egy formaldehiddel és balzsamozó szerrel ellátott üvegbe rakták, hogy tartósítsák. A tudósok érdeklődését a férfi barbár tetteinek tudományos háttere keltette fel, azonban végül nem végeztek el egy vizsgálatot sem a levágott fejen, és a levágott fejet tartalmazó edény azóta is a lisszaboni egyetem orvostudományi karának laborjában csücsül egy polcon.
1841-ben a tudósok egy olyan elméletet vizsgáltak, miszerint az agy az egyén személyiségének minden szeletét különálló területeken kezeli, és a koponya alakja is árulkodik erről a belső felépítésről. Sőt, azt hitték, hogy a személyiségjegyek, köztük a bűnözői hajlamok a koponyán keresztül érezhetők és mérhetők, így meg szerették volna vizsgálni a sorozatgyilkos fejét, hogy megtudják, az elmélet valóban megállja-e a helyét.
Bár Alvesről tudni lehetett, hogy fiatal korában egyszer leesett a lóról, és beütötte a fejét – ami a tudósok akkori elmélete szerint akár szerepet is játszhatott abban, hogy később ámokfutásba kezdett –, azonban végül nem kaptak választ a kérdésre, miért ölt. Továbbá azon személyek pontos számát sem tudni, akiket meggyilkolt az élete során.
Nem Diogo Alves az egyedüli, akinek testrészét a halálát követően egy tartósító folyadékkal teli tégelybe tették. Így jártak el tettestársa, Francisco Mattos Lobo esetében is. A férfi 1841-ben lemészárolt egy négytagú családot, majd a kutyájukat is kidobta az ablakon. Diogo Alveshoz hasonlóan Lobót is elítélték szörnyű tettei miatt, majd a tudósok az ő koponyáját is megtartották, hogy vizsgálatot hajtsanak rajta végre.
Francisco Mattos Lobo fennmaradt testrésze jelenleg két ajtóra található Diogo Alves levágott fejétől, azonban az igen bizarrnak számító maradványokat csak a lisszaboni egyetem hallgatói vehetik szemügyre.