A modern technológiai eszközök, a mobiltelefonok, tévék és számítógép-képernyők által kibocsátott kék fénynek való túlzott kitettség befolyásolja alapvető sejtműködésünket, és felgyorsíthatja az öregedést, derül ki egy új tanulmányból. A kék fény bőrre, sejtekre gyakorolt hatásával új tudomány, a neuroaging foglalkozik.
Napjaink egyik legnagyobb bevételt és legszélesebb vevőkört elérő piaca a szépségápolás. Mindenki fiatal és vonzó akar lenni, vagy azért, mert ezt súgja neki a TikTok, vagy mert úgy érzi, fel kell vennie a harcot a fiatalokkal és a „csúnya” öregedéssel, amely rontja a társadalmi érvényesülés esélyeit.
A nők, de lassan már a férfiak is kilószám veszik a krémeket, szérumokat, ampullákat, hogy táplálják bőrüket, csak egy baj van: a legtöbb rendelést telefonon és számítógépen adják le, és nem tudják, hogy miközben ezt teszik, éveket öregszik a bőr. A legújabb tudományos felfedezés: a neuroaging.
Köztudott, hogy a képernyőbámulás elhízáshoz (hiszen a sok üldögélés lelassítja az anyagcserét) és pszichés problémákhoz is vezethet, de most kiderült, a kék fény az alapvető sejtfunkciókat is befolyásolja. A muslicákkal végzett kísérlet eredményeit a Frontiers in Aging című folyóiratban tették közzé.
Ha elképzeljük, hogy muslicalányokat ültetnek a telefonok elé, akik kozmetikumok oldalait, filmeket és főzőműsorokat néznek, de pár óra múlva arcuk fonnyadni kezd, és öregszik a sejtösszetételük, nos, akkor nem is járunk olyan messze az igazságtól. Mert ahogy Jadwiga Giebultowicz, az Oregoni Állami Egyetem Integratív Biológiai Tanszékének professzora és a tanulmány vezető szerzője elmondta:
A kék fénynek kitett muslicákban megváltozik a specifikus metabolitok – a sejtek megfelelő működéséhez elengedhetetlen vegyi anyagok – szintje. A túlzott kékfény-expozíció elkerülése jó öregedésgátló stratégia lehet.
Hozzátette, hogy a tévék, laptopok és telefonok kék fénye káros hatással lehet testünk rengeteg sejtjére, a bőr- és zsírsejtektől az érzékszervi neuronokig.
Az Oregoni Állami Egyetem kutatói korábban már kimutatták, hogy a fénynek kitett muslicáknál bekapcsolnak a stresszgének, és a sötétben tartott egyedek lényegesen tovább éltek.
Giebultowicz most az új kísérlettel kapcsolatban elmondta, hogy összehasonlították a két hétig kék fénynek kitett legyek metabolitszintjét a teljes sötétben tartott legyek metabolitszintjével.
A kék fény expozíciója jelentős eltéréseket okozott a sejtekben mért metabolitok szintjében. Egész pontosan a metabolit-szukcinát szintje emelkedett, a glutamát szintje viszont csökkent.
A szukcinát elengedhetetlen az egyes sejtek működéséhez és növekedéséhez szükséges üzemanyag előállításához. De az is aggasztó felfedezés volt, hogy a neuronok közötti kommunikációért felelős molekulák, például a glutamát szintje a kék fény hatására alacsonyabb.
A kutatók eredményei alapján a sejtek nem megfelelően működnek, ez okozhatja korai pusztulásukat és az öregedés felgyorsulását.
A probléma az, ahogy Giebultowicz is elmondja, hogy a kék fény már életünk minden percét átszövi a munkahelyi tableteken, villamoson nyomkodott telefonokon és esti tévézéseken keresztül. Mivel a muslicák és az emberek sejtjeiben lévő jeladó vegyszerek azonosak, valószínűleg ránk ugyanolyan romboló hatással van a kék fény, mint a muslicalányokra.
(Borítókép: Christian Vierig / Getty Images Hungary)