A hónap közepére teljesen befejeződik a nyár, Európa nagy részén nagy mennyiségű csapadék várható két hullámban. A hét elején egy gyorsan áthaladó front okoz lehűlést és esőt, péntektől pedig igazi őszi időjárásban lesz részünk, drasztikusan csökken a hőmérséklet, és az Alpokban akár havazhat is.
A történelmi hőhullám véget ér Európában, kezdődik az ősz. Egy dinamikusabb időjárási mintázat alakult ki, amely még nem vált szélsőségessé. A szubtrópusi légtömegek advekciója, a meleg Földközi-tenger és a frontrendszerek kombinációja szeptember közepéig jelentős csapadékot hoz az Alpok térségébe – írta meg a Severe Weather.
Az első front vasárnapról hétfőre virradó éjszaka halad át a Földközi-tenger északi részén és az Alpokon. Mivel a nagy szél és az erős instabilitás átfedésben van, heves zivatarok kitörésére van lehetőség. Hétfőre az árvízveszély Észak-Olaszországtól Szlovénián és Ausztrián keresztül fokozódik.
A hét folyamán Európa déli részét is eléri a csapadékhullám, mely egy sokkal hidegebb légtömeget hoz majd Közép-Európa és a Földközi-tenger térségébe, ami viharos időjárást, további árvizeket és valószínűleg nagy mennyiségű havat fog okozni az Alpok magasabban fekvő területein.
Eközben Afrikában a trópusok közötti konvergenciazóna a szokottnál északabbra tolódik, ezért a trópusi hullámok, amelyek általában nyugat felé mozognak az Atlanti-óceán felett, a Szahara nyugati felébe tolódnak. A hullám Mali és Mauritánia felett helyezkedik el. Szeptemberben a Szahara nyugati részén a normál havi csapadékmennyiség több mint ötszöröse fog esni.
Mindkét hullám, a Nyugat-Európa feletti és a trópusi Afrika északnyugati részén, segít abban, hogy a légtömegek útvonala meleg és jelentősen nedves léghullámokat hozzon a Földközi-tenger északi részébe és Közép-Európába az elkövetkező napokban. Ez viharos időjáráshoz és árvizekhez vezet majd.
Emellett a szélsőséges tengeri hőhullám a még mindig szokatlanul meleg mediterrán tengervízzel együtt még több nedvességgel járul hozzá a szeptember közepéig tartó csapadékos időszakokhoz.
Az elmúlt nyári hosszan tartó hőhullámok után a tengerek jelentősen felmelegedtek. A legjelentősebben a Balti-tenger, az északi és a mediterrán térség felett a legmelegebb és a legszélsőségesebb a vizek hőmérséklete. Ezek közé tartozik a Ligur-tenger és a Tirrén-tenger, az Adriai-tenger, a Jón-tenger és az Égei-tenger. Ezek 4–6 fokkal melegebbek az átlagosnál, továbbra is elérik a 28–30 fokot.
Minél melegebb a tenger, annál szélsőségesebb és özönvízszerű esőzések fordulhatnak elő. Számos olyan eset volt, amikor a több száz milliméter csapadék pusztító áradásokhoz vezetett Olaszország, Spanyolország, az Alpok és a Balkán nyugati partvidékén. 2023-ban Szlovéniában is hatalmas károkat okozott a pusztító esőzés.
Az elmúlt hétvégén Közép-Európa felé indult meg egy frontrendszer, mely instabil légtömeget hoz létre az Alpok és a Földközi-tenger északi része felett, emiatt heves zivatarok, intenzív esőzés, valamint erős széllökések várhatók a régióban.
Vasárnap Észak-Olaszországot érte el a front, mely mozog tovább az Adriai-tenger és a Balkán felé. Hétfő reggelre már el is éri az előbb említett térséget. A csapadék mennyiségét befolyásolni fogja a domborzat is. Az Appenninek északi részén és a Dinári-hegységben vasárnaptól keddig körülbelül 48 órán belül helyenként 150–200 milliméter vagy annál is több esőre kell számítani.
Miután az első hullám véget ér a hét első napjaiban, rövid szünet várható a csapadéktevékenységben. Az Atlanti-óceán északi részén már kialakul egy következő front. Egy hidegebb légtömeg közelíti meg a Földközi-tenger térségét, ami hosszabb csapadékos időszakot jelez előre.
A hét második felében ezért több eső várható Észak-Olaszországban, Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban. A következő tíz napban a Balkánon akár 200–400 milliméter csapadék is lehetséges, áradások sem kizártak.
Péntektől a második frontrendszer hűvösebb levegőt szállít Közép-Európába és a Földközi-tenger térségébe. A hétvégén jóval hidegebb időjárás várható, a hőmérséklet 8–12 fokkal marad el a szeptember közepi átlagtól.
Ezzel szemben Oroszországot egy jóval melegebb légtömeg közelíti meg, mely érinti Skandinávia keleti felét is, melyhez képest Nyugat-Európában jóval hidegebb lesz. Az Alpokban havazás sem kizárt 2000 méter feletti magasságban, főleg az olasz és szlovén Júliai-Alpok területén hullhat nagyobb mennyiség.