Látványos felvételeket lőtt a NASA űrteleszkópja, a James Webb a Jupiter északi pólusánál megjelent sarki fényről, amit a bolygó mágneses mezeje is alakít. Miben más ez, mint a földi sarki fények?

Most először csodálhatjuk meg egész részletesen az űri sarki fényt, ami ezerszer fényesebb, mint földi változatai, amik napviharokból születnek, mikor a töltött részecskék ütköznek a légkör felső rétegeivel, és létrejön a csodás fényjelenség. A Jupiternél felbukkanó sarki fény azonban nem így keletkezik, és ezt most a James Webb infravörös kamerája mutatta meg.

A Nap töltött részecskéi mellett a Jupiter erős mágneses mezeje is magához vonzza a környezet töltött részecskéit. Ilyenek lehetnek az egyik holdján, az Ión kitört vulkánkitörésből kiszakadók. Ezek miatt sokkal összetettebb sarki fény látható a Jupiternél, mint a Földön.

Jonathan Nichols, a Leicesteri Egyetem szakembere vezette a kutatást, ami azért is hozott meglepő eredményeket, mert az eredeti várakozásokkal szemben nem csupán bizonyos időközönként jelentkezik sarki fény a Naprendszer legnagyobb bolygójánál, hanem folyamatos a fényesség, és a színek akár másodpercenként is változnak. Nicholséknak sikerült párhuzamosan felvételeket készíteni a james Webb-bel és a Hubble-lal is, így össze tudták hasonlítani az ultraibolya és a közeli infravörös felvételeket. Ugye milyen szerencse, hogy nem dobták ki a Hubble-t? Jó az öreg a háznál.