A szívinfarktus kezelése a beszűkült koszorúér kitágításával, szükség esetén fémhálóból készült sztent beültetésével sokkal eredményesebbé vált, és a módszert a szélütés miatt kórházba szállított betegek ellátására is alkalmazni kezdik.
A kezdeményezés első eredményeit egy tudományos konferencián ismertették Las Vegasban. A szívkatéteres vizsgálati módszer elterjedése után kezdődött a beszűkült vagy éppen elzáródott koszorúerek kitágításának időszaka. Az érbe bevezetett cső végén lévő ballon fölfújásával a szűkké vált érszakaszt kitágítják. Ha szükség van annak biztosítására, hogy a kitágított ér ne szűküljön ismét vissza, fémhálóból készült hengert, sztentet helyeznek el benne.
Ezekkel a beavatkozásokkal az infarktus korai perceiben megfelelő szakintézetbe kerülő betegek általában gyorsan gyógyulnak, és visszatérhetnek a munkába. Az agyi erek elzáródása a koszorúerekhez hasonlóan a vérellátás megszűnése miatt a szövetek elhalásához vezet, ami az agyszövet esetén még súlyosabb következményekkel járhat, mint a szívizomzat egy részében az izomrostok összehúzódásának megszűnése.
Szélütés esetén valamelyik agyi verőér elzáródásának kezelésére kidolgoztak olyan eszközöket, amelyekkel az alvadékot eltávolíthatták. Ezek a módszerek azonban nagy gyakorlatot igényeltek, és még a jól fölkészült szakembereknek sem mindig sikerült a beavatkozás. Nelson L. Hopkins és munkacsoportja kapott engedélyt arra a vizsgálatra, amelynek keretében egy új eszközt, fölfújható sztentet használnak az elzáródott agyi érben a véráramlás újraindítására. Amikor ezt a fémszálakból szőtt, parányi csövet az érbe katéterrel bejuttatják, a kritikus területen kitágul és nyitva tartja a beszűkült vagy korábban elzáródott érszakaszt.
Nagy figyelmet keltő előadásában Hopkins professzor az első húsz, így kezelt beteggel nyert tapasztalatait ismertette. A beavatkozás 19 esetben, vagyis 78 százalékban sikeres volt. Elmondta, hogy ezt az eljárást akkor kezdték el használni, amikor egy 27 éves nő került be intézetükbe bénultan agyi katasztrófa következtében, mert az egyik agyi főér elzáródott. Az eddig alkalmazott technikákkal az érelzáródást nem sikerült megszüntetni, ezért vezették be az új sztentet, amellyel helyrehozták az agyi véráramlást, és a beavatkozást követő napon a fiatal nőbeteg bénulása is megszűnt.