Összevesztek a genetika atyjának kéziratán az örökösök
Az Ágoston-rendhez tartozó Mendel brnói kolostorában végezte híres keresztezési kísérleteit borsókkal és eközben felfedezte a gének természetes átörökítésének alapvető törvényszerűségeit. A szerzetes munkásságát napjainkban egy napon említik Charles Darwin angol természettudós evolúcióelméletével, kutatásainak jelentőségét azonban csak jóval halála után, 1911-ben ismerték fel.
1865-ben megjelent, Kísérletek növényhibridekkel című művét a brnói természettudományos egyesület megőrizte, de egyéb papírjaival és feljegyzéseivel hanyagul bántak. A vita tárgyát képező kéziratot a kolostor elöljárói a szemétbe dobták, de egy tanító megmentette. A dokumentum a náci megszállás alatt német kézre került, majd 1945 után nyoma veszett. 1988-ban bukkant fel ismét Prágában, ekkor jutott hozzá a Mendel család egyik leszármazottja, egy német Ágoston-rendi szerzetes, a Stuttgartban élő Clemens páter. A család akkor úgy döntött, hogy az iratot egy stuttgarti bank széfjében helyezik el.
Az Ágoston-rend évek óta küzd azért, hogy a kézirat a rend oltalmába, Bécsbe kerüljön. Állítólag erőteljes nyomást gyakorolt emiatt a 77 éves Clemens páterre, bár ezt a vádat a bécsi kolostor perjele, Dominic páter a Die Presse című osztrák napilapnak nyilatkozva visszautasította. A kolostor szerint Clemens páter a rendnek őrizte meg a dokumentumot és ideje, hogy visszaszolgáltassák.
A német Focus magazin értesülése szerint időközben a hatóságok is bekapcsolódtak a vitába. Az értékes papír elszállítását Stuttgartból Bécsbe az utolsó pillanatban állította le május 11-én a baden-württembergi tudományos minisztérium. Az utódok arra kérték a német hatóságokat, hogy nyilvánítsák védett kulturális örökségnek a kéziratot és akadályozzák meg, hogy elhagyja az országot. A döntésig a dokumentum egy német ügyvéd páncélszekrényében marad.
A németországi család és az ausztriai szerzetesrend után Csehország is bejelentette igényét a Mendel-kéziratra, arra hivatkozva, hogy a botanikus Morvaországban kutatott.