Index Vakbarát Hírportál

Hihetetlen mennyiségű régészeti anyag került elő Hódmezővásárhelyen

2008. január 17., 15:27 Módosítva: 2009.02.07 11:06
Több mint húszezer kerámiadarabot és tízezer állati csontmaradványt találtak a hódmezővásárhelyi régészek az épülő városi sportcsarnok területén - jelentették be csütörtökön a helyi Tornyai János Múzeum restaurátorai. A sajtótájékoztatón Nagy Nándor elmondta: a belvárosban épülő sportcentrum helyén 2007 nyarán két hónap alatt, viszonylag kis területen, 2500 négyzetméteren annyi kerámiatöredék, egykori mezőgazdasági eszköz, pénz, állati csont került felszínre, hogy mindez mennyiségét tekintve már-már egy autópálya-feltárás nagyságrendjéhez mérhető. A leletek jelentőségéről szólva a szakember kiemelte: a feltárásnak köszönhetően sokkal többet lehet tudni a késő-középkori és kora-újkori Vásárhelyről. Az előkerült anyag alapján feltérképezhető, hogy miként éltek akkoriban a vásárhelyiek, milyenek voltak a korabeli hétköznapok, az állattartási szokások, és hol tartott az iparosodás. Nagy Nándor a legérdekesebb tárgyak között említett három pénzérmét. Mint elmondta, az egyik egy magyar, I. Lipót korabeli, ezüstözött bronz 15 krajcáros, a másik kettő pedig lengyel, III. Zsigmond korabeli garas. Emellett egy gyöngyházmarkolatú kést, illetve mintegy ötven pipatöredéket is találtak, amelyek eddig hiányoztak a helyi régészek gyűjteményéből - tette hozzá a szakember. A vizsgált területen egykoron egy-két ház, vízelvezető árkok, gazdasági épületek voltak. Az ásatást követően a múzeumi laborban mostanra befejeződött a munka nagy része. Hátra van még a leltározás, a tárgyak leírása és feldolgozása, amit a szerződések szerint nyár végére el kell végezni. A tervek szerint ezt követően láthatja majd a közönség a gazdag hódmezővásárhelyi leletet - fűzte hozzá a restaurátor.

Minél drágább a bor, annál jobban ízlik

2008. január 16., 15:54 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Minél drágább egy palack bor, az emberek annál élvezetesebbnek találják, függetlenül attól, hogy milyen az íze - mutatták ki amerikai kutatók.

A kísérlet során húsz emberrel ugyanazt a bort kóstoltatták meg, de különböző árat tüntettek fel: kiderült, hogy azoknak, akikkel magasabb árat közöltek, sokkal jobban ízlett a nedű.

Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában írt tanulmányukban a kutatók azt fejtették ki, hogy az emberek meggyőzik magukat arról, hogy a drágább bor finomabb. Sőt, kimutatták, hogy az elvárás az agy azon részét (mediális orbitofrontális kéreg) ösztönzi aktivitásra, amely az örömérzetet regisztrálja, és ez annak ellenére történik, hogy az ízt érzékelő agyrészt nem éri hatás.

"Mostantól a forgalmazók kétszer is meggondolják, hogy csökkentsék-e boraik árát" - mondta Baba Shiv, a kutatás egyik résztvevője, a Stanford Graduate School of Business docense.

(MTI)

Perel a popcorntüdős beteg

2008. január 16., 13:44 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Pert indít az első úgynevezett popcorntüdős beteg, aki nem pattogatott kukoricát gyártó üzemben, hanem otthon a konyhában szerezte a ritka tüdőbajt. Wayne Watson legalább tíz éven át napi 2-3 zacskó pattogatott kukoricát evett meg, tavaly ősszel pedig kimutattak a tüdejében egy betegséget, amely korábban csak mikrohullámú sütőbe való pattogatott kukoricát gyártó munkásoknál fordult elő.

Ez a bronchiolitis obliterans, avagy popcorntüdő. A ritka és életveszélyes betegséget a diacetil, a pattogatott kukorica vajas ízesítéséhez használt aroma egy vegyülete okozza, ha belélegzik a páráját. Amikor kiderült Watson betegsége, már javában állt az amerikai popcornbotrány. A gyárak összesen százmillió dollár (17,2 milliárd forint) kártérítést fizettek ki a tüdőbeteg munkásoknak, a denveri férfi azonban most a bolthálózatot perli, amelynek üzleteibe popcornért járt. Keresete szerint a cég mulasztást követett el, nem figyelmeztette, hogy “tüdőkárosodás veszélye fenyegeti a fogyasztót, ha a terméket az előírt módon, mikorhullámú sütőben készíti elő és belélegzi a vajillatú aromát.

A diacetil természetes vegyület, fogyasztása nem egészségtelen és nincs is betiltva Amerikában. Sütés közben viszont párolog, és ha a gőz rendszeresen a légzőszervbe jut, úgy tönkreteszi, hogy csak tüdőátültetéssel lehet megmenteni a beteget. Az üzemekben minőségellenőrök betegedtek meg, mert mikrosütő mellett kellett dolgozniuk. A vizsgálatok szerint közvetlen környezetükben 0,75 és 4 milliomod rész között volt a levegő diacetilkoncentrációja. A botrány kirobbanása után a sütőket elkülönített helyiségbe telepítették, decemberben pedig a négy legnagyobb gyár bejelentette, hogy kivonja a forgalomból a vegyületet.

Watson konyhájában 0,5 és 3 milliomod közötti szintet mértek. A férfi kezelőorvosa szerint ugyan nem teljesen biztos, de eléggé valószínű, hogy a betegség és a páciens jelentős popcornfogyasztása összefügg. Sokáig nem tudták, mi okozhatja a bajt, aztán egy orvos, aki hallott már a popcorntüdőről, megkérdezte, hogy szokott-e enni pattogatott kukoricát. “Én kérem szinte popcornból vagyok” – válaszolt Watson a healthbolt.net orvosblog beszámolója szerint. Magyarországon – mint egész Európában – tilos a diacetil használata az élelmiszeriparban.

(MTI)

Ki volt Mona Lisa?

2008. január 16., 13:35 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Friss bizonyíték került elő arra vonatkozóan, hogy a Mona Lisát egy firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo feleségéről, Lisa del Giocondóról mintázta Leonardo da Vinci - jelentette be a Heidelbergi Egyetem könyvtárának igazgatója, egy firenzei hivatalnok, Agostino Vespucci feljegyzéseire hivatkozva, amikre a Heidelbergi Egyetem könyvtárában bukkantak rá.

A feljegyzések keltezése 1503 - ezáltal még pontosabban meg tudjuk határozni a festmény születésének idejét, és bizonyítékkal szolgálni arra az általános elméletre, hogy ki is volt a Mona Lisa modellje - mondta az igazgató.

Probst szerint eddig csupán egyetlen másik bizonyíték volt az elmélet mellett, Giorgio Vasari 1550-ben napvilágot látott Leonardo-életrajza, amelyben a szerző megírta, hogy a Mona Lisa modellje a velencei textilkereskedő felesége volt. Ezért kaphatta később a kép a másik címét: La Gioconda.

Vasari azt írta, hogy a festményt 1503 és 1506 között festette Leonardo. "Leondardo egyszer sem tett említést a Mona Lisáról a feljegyzéseiben vagy a rajzain" - mondta Probst, hozzátéve, hogy kételyek övezik Vasari értesüléseit, mivel az építész-festő-íróról az a hír járta, hogy hajlamos engedni az anekdoták csábításának.

Leonardo soha nem nevezte el a képet, mivel a reneszánsz idején még nem volt szokás a festményeknek címet adni. A Mona Lisa címet Giorgio Vasari adta harmincegy évvel a mester halála után. A Mona az olasz madonna (asszony, asszonyom) szó rövidítése. A Gioconda pedig a gondtalant is jelentő Giocondo név nőnemű alakja, tehát ez a cím kettős jelentésű: utalás a férjre és a rejtélyes mosolyra egyaránt. A festmény a francia állam tulajdona, a párizsi Louvre múzeumban látható.

(MTI)

Száz éve született Teller Ede

2008. január 15., 16:28 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Teller Ede (1908-2003) atomfizikus születésének centenáriuma alkalmából a Paksi Atomerőmű Zrt. a Belváros-Lipótváros Önkormányzatával, a Magyar Tudományos Akadémiával és az Országház Antikváriummal közösen emléktáblát helyezett el Budapesten annak a lakóháznak a falán, amelyben a világhírű tudós ötéves korától 1926-ig lakott.

Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten. Az erősödő antiszemitizmus miatt a Budapesten megkezdett egyetemi tanulmányait Németországban folytatta tovább. 22 évesen szerzett doktorátust a hidrogénionról írott disszertációjával, amellyel segített lefektetni a molekuláris pályák elméletének alapjait. 1933-ban a zsidóüldözés miatt elvesztette göttingeni munkahelyét, de az ekkor már Angliában élő Szilárd Leó támogatásával állást kapott a londoni egyetemen, később Niels Bohrhoz ment Koppenhágába. 1935-ben Princetonba és a George Washington Egyetemre is meghívták, ő az utóbbit választotta, s magfizikával kezdett foglalkozni. A negyvenes évek elején csatlakozott Enrico Fermi csoportjához, amely korszakos kísérleteket végzett a nukleáris láncreakcióval.

Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg oda Teller Edét. A plutóniumtömegek befelé történő robbantással való egyesítésével foglalkozott, a magfúziót felhasználó hidrogénbombát azonban ekkor még háttérbe szorította az atombomba. A háború után szerette volna folytatni kutatását, Hirosima azonban megrendítette tudóstársai többségét. Csak a szovjet atombomba 1949-es felrobbantása után kezdtek újra a H-bomba fejlesztéséhez, ekkor Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban. Jelentős haladást csak 1951-től értek el, amikor a fúziós töltet sűrítésére és a fúziós folyamat beindításához a kétfokozatú, úgynevezett Teller-Ulam konfigurációt használták fel, ötvözve az atombomba mechanikus lökéshullámát és az atombomba robbanásábólszármazó sugárzást. Az első hidrogénbombát 1952. november 1-jén robbantották fel a Marshall-szigeteken, s a kísérlet "teljes sikerrel" végződött, Elugelab szigetét eltüntették a föld színéről.

Teller később a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, utóbb a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, majd igazgatója, 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa volt. Ellenezte az atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat, s a 70-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI). 2003-ban George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki.

1990-ben látogatott először haza. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, 1997-ben a Magyarság Hírnevéért Díjat, 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést. Személye, ellentmondásos életútja megosztotta és ma is megosztja a magyar közvéleményt.

Szemüvegforradalom Németországban

2008. január 14., 14:41 Módosítva: 2010.10.04 15:29

Rohamosan növekszik Németországban a szemüvegesek száma, szakértők szerint ezt a tendencia az elkövetkező időszakban csakis erősödni fog. Az optikai ágazatnak ezért aligha kell aggódnia a túlélés esélyei miatt - jelentette ki egy vasárnapi nyilatkozatában Peter Frankenstein, a Német Iparszövetség optikai technológiákért felelős igazgatója.

Az okok között Frankenstein első helyen azt említette, hogy az emberek egyre több időt töltenek a számítógép előtt, és egyre nagyobb azoknak a száma, akik a csaknem egész napos számítógépes munka során veszik észre, hogy romlik a látásuk.

Tudósok ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy az okokat másutt is kell keresni. Mindennek kapcsán elsősorban arra hivatkoznak: a mezőgazdaságban dolgozók között is egyre többen panaszkodnak  látásuk romlása miatt, ami korábban nem volt jellemző. Ők pedig - változatlanul - munkájukhoz csekély mértékben használják a számítógépet.

A kutatások folynak, mindenesetre Frankenstein az optikai ágazat számára óriási növekedéssel, illetve valóságos szemüvegboommal számol. Már csak azért is, mert Németországban is öregszik a lakosság, és 50 év fölött szinte automatikusan romlik az emberek látása. Sőt már 40 fölött is mind több azoknak a száma, akik szemüveg nélkül csak nehezen tudnak eligazodni.

Az optikai szakmának reagálni kell a demográfiai változásokra. Ebből a szempontból a közeli, illetve távoli látáshoz egyaránt alkalmas, úgynevezett bifokális szemüvegek előtt forradalmi jövő áll -  jelentette ki Frankenstein, aki az exportlehetőségekre is utalt.

Szavai szerint a német optikai ipar elsősorban Ázsiát célozza meg. Ázsiában ugyanis egyre többen viselnek szemüveget, Hongkongban például az emberek 80 százaléka. De hogy miért, arra szakértők egyelőre nem tudják a választ. Nem tartják kizártnak ugyanakkor, hogy a rosszabb látásnak Ázsiában genetikai okai vannak.

Németországban a 83 milliós lakosság  mintegy fele szemüveges. A 16 év felettiek közül több mint 40 millióan viselnek szemüveget, ehhez jön még az 1,6 millió szemüveges gyermek, illetve fiatal. A legfrissebb statisztika szerint 2,2 milliót tesz ki azoknak a száma, akik kontaktlencsét viselnek.

(MTI)

A kipufogógáz csökkenti az IQ-t

2008. január 11., 14:56 Módosítva: 2012.06.12 20:23

A Harvard egyetem kutatói kétszáz, 8 és 12 év közötti gyereken végzett vizsgálattal kimutatták, hogy ha a fiatal, fejlődő szervezet sokat van kitéve kipufogógáznak, az mérhető csökkenést okoz az intelligenciahányadosban.

A tudósok két IQ-tesztet is elvégeztettek különböző helyeken élő gyerekekkel, és az eredmények kiértékelésénél figyelembe vették a gyerekek születéskori súlyát, a vérükben az ólom mennyiségét és más szociodemográfiai adatokat is. Így sikerült olyan csoportok átlagos IQ-ját összevetni, amelyek között csak a lakóhely kipufogógáz-szennyezése volt a különbség.

Az American Journal of Epidemiology szakfolyóiratban közölt tanulmány szerint a kipufogógáz nagyjából három ponttal csökkenti a gyerekek IQ-ját, ennek az oka pedig a korom, vagyis az üzemanyag tökéletlen égéséből származó szén, ami legalább annyira káros, és visszaveti a gyerekek agyának fejlődését, mint az ólom.

Japán őssejtbank

2008. január 10., 12:09 Módosítva: 2009.02.07 11:06
A donorok bőrsejtjeiből létrehozott őssejteket tárolna, majd használna fel gyógyítási célokra a tervek szerint egy japán őssejtbank. Jamanaka Sinja egyike annak a két kutatónak, akik 2007 novemberében emberi bőrsejtekből állítottak elő olyan sejteket, amelyek az embrionális őssejtekhez hasonlóan viselkednek.

Módszerükkel az emberi embriók felhasználása kapcsán felmerülő etikai problémákat akarják elkerülni. Az újonnan létrehozott, sokféle átalakulásra képes (pluripotens) őssejtek reményt keltettek a regeneráló orvoslást művelők körében, noha gyakorlati alkalmazásuk teljességére még éveket kell várni. Jamanaka egy szerdai sajtótájékoztatón jelentette be az őssejtbank létrehozatalának tervét.

Az itt tárolt anyagot kutatási célokra használják majd, és a távolabbi jövőben sérülések, cukorbetegség, vagy a Parkinson-kór gyógyítását szolgálhatják. A kutatóknak jelenleg három hónapba telik egy páciens bőrsejtjeit átalakítani őssejtekké. Ez még túl hosszú idő ahhoz képest, hogy például egy gerincvelő-sérülés őssejtkezelését tíz napon belül meg kell kezdeni. Legalább tíz év kutatásra van még szükség az emberen alkalmazott kezelések gyakorlati bevezetése előtt - közölte Jamanaka a szerdai sajtótájékoztatón. (MTI)

Könnyebben hízik, aki nem büszke magára

2008. január 10., 12:08 Módosítva: 2009.02.07 11:06
Hajlamosabbak a hízásra azok a kamaszlányok, akik úgy ítélik meg, hogy a társadalmi ranglétra alsó fokain helyezkednek el, mint azon társaik, akik jobb társadalmi helyzetben lévőnek gondolják magukat - mutatták ki amerikai kutatók.

A szakemberek csaknem négy és fél ezer kamaszlányt vizsgáltak két éven át, és mindegyiküket arra kérték, hogy határozza meg társadalmi helyzetét egy tízpontos skálán. A bakfisok átlagosan 7,7 pontra értékelték magukat, mindössze négy százalékuk adott 4 vagy annál kevesebb pontot saját társadalmi helyzetére.

A kutatás pontos eredménye szerint azoknak a lányoknak, akik a legkisebbre értékelték társadalmi helyzetüket, 69 százalékkal nagyobb eséllyel nőtt két pontot a testtömegindexük (BMI) a vizsgált két év során. A szakemberek szerint mindez azt jelenti, hogy a fogyást célzó programok során nemcsak az életmódbeli változtatásokra kell megtanítani a kamaszlányokat, hanem arra is rá kell vezetni őket, hogy önértékelésük javuljon.

"Hasznos lehet, ha olyan képességfejlesztő programokon vesznek részt, amelyeken megtanulnak hatékonyabban szembenézni a problémákkal és a társadalmi kihívásokkal" - mondta az egyik kutató, Adina R. Lemeshow. A kutatásról az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine szakfolyóirat januári számában jelent meg tanulmány. (MTI)

Tízcentis tű a hasban

2008. január 10., 12:07 Módosítva: 2009.02.07 11:06
Tizenhat évig élt hasában egy tízcentiméter hosszú tűvel egy horvát katona, aki súlyosan megsebesült a délszláv háborúban, de életét egy műtéttel megmentették. A tű a harctéren elvégzett életmentő műtét közben maradt a férfi hasában, s emiatt éveken át éles fájdalmai voltak, de csak nemrég sikerült röntgenvizsgálattal megállapítani a panasz okát, és szerencsésen eltávolítani a nem odaillő veszélyes tárgyat.

A 73 éves Toma Zupan 1991-ben sebesült meg harc közben. A férfi él és virul, és azt mondja: "Régebben a dühös lettem volna az orvosokra egy ilyen műhibáért, de mivel megmentették az életemet az operációval, nem bolygatom tovább az ügyet." (MTI)

Világító malacokat szült a fluoreszkáló sertés

2008. január 9., 15:42 Módosítva: 2013.06.14 11:00
12

Sötétben világító utódokat hozott a világra Kínában egy disznó, amely zölden fluoreszkál ultraibolya fényben.

A kismalacok apja közönséges disznó, anyja pedig az egyik a három közül, amelyek génállományát magzati korban fluoreszkáló medúzából nyert proteinnel módosították a harbini mezőgazdasági egyetem tudósai 2006 decemberében. A génkezelt sertés 11 kismalacot szült, közülük kettő örökölte a különleges tulajdonságot. "A szájuk, a nyelvük és a csülkük ultraibolya fénynél zölden világít" - mondta Liu Csung-hua professzor. "A technológia működik, és ez nagy reményekre jogosít fel. Akár olyan transzgenetikus sertést is tenyészthetünk, amelyekből emberbe átültethető szerveket lehet kinyerni."

A kínai genetikusok az anyadisznón a szomatikus sejtmagátültetés elnevezésű eljárást alkalmazták, amely korábban az Egyesült Államokban, Dél-Koreában és Japánban is hasonló sikereket hozott. A világító kismalacok egyébként a kínai horoszkóp alapján a disznó évének utolsó hónapjában születtek. Februárban kezdődik az új esztendő, a patkány éve.

(MTI)

Újra láthat a vak hal

2008. január 9., 10:51 Módosítva: 2014.04.04 17:21

A Mexikóban honos barlangi vaklazac (Astyanax mexicanus) körülbelül egymillió éve nem látott már fényt, ezért egyszerűen megvakult. Azonban a 29ismert populációnál más és más génmutáció okozza ezt a defektust, és más, barlangi létformához alkalmazkodott tulajdonságot is, mint például a pigmentáció elvesztését - fedezték fel amerikai kutatók.

Ez a különleges változatosság lehetővé teszi, hogy a halak utódai újra láthassanak, ha két különböző populáció halait keresztezik - állítja a New York-i Egyetem kutatója, Richard Borowsky a Current Biology című szaklapban. Az egyik hal hibáit a másik hal jó génjei kompenzálják, az utódok legrosszabb esetben is jobb szemmaradvánnyal rendelkeznek, mint szüleik, de a különböző génhelyeken történt mutációk nagy száma lehetővé teszi, hogy egy ilyen kereszteződésből származó utód ténylegesen lásson is.

(MTI)

Kínai tudósok drogfüggőségért felelős géneket találtak

2008. január 8., 16:00 Módosítva: 2009.10.30 14:38

Kínai tudósok 400 olyan gént azonosítottak, amelyek felelősek azért, hogy némely embernél könnyebben alakul ki a kábítószer-függőség. A kutatók szerint a drogfüggőség hajlamát 60 százalékban a gének, és csak 40 százalékban a környezeti tényezők alakítják.

A vizsgálat során a tudósok négy olyan anyagra koncentráltak, amelyekkel szemben függőség alakulhat ki: ez a kokain, az ópiumszármazékok, az alkohol és a nikotin. Eredményeik alapján felvázolták a függőség kialakulásához vezető öt főcsapás irányát, a rászokás "molekuláris ösvényeit". A kialakulás útjainak a felvázolása különösen fontos komplex megbetegedések kutatásánál, leszűkítve a keresést a kóros folyamatban résztvevő génekig és fehérjékig. Olyan megbetegedések esetében, mint például a rosszindulatú daganatok, ezek az ösvények segítik az orvosokat a pontosabb diagnózis felállításában, valamint a betegség lefolyásának előrejelzésében.

Tovább

Csukott ajtón jut át az influenzavírus

2008. január 8., 10:09 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Az influenzavírusnak fel kell törnie egy speciális zárat, mielőtt bejuthat a légzőszervek sejtjeibe - állítják amerikai kutatók. A MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói szerint az influenzavírusoknak először kapcsolódniuk kell ahhoz az esernyő alakú receptorhoz, amely a légzőszervek sejtjeit borítja, mielőtt meg tudnák fertőzni a felső légutakat. Ez a felfedezés a kutatók állítása szerint segíti az influenzavírusok működésének jobb megértését, valamint annak ellenőrzését, hogy az emberre is veszélyes H5N1 madárinfluenza-vírus átmegy-e olyan változáson, amely világjárvány kiváltója lehet. "Most már tudjuk, hogy mit kell keresnünk" - mondta Ram Sasisekharan, akinek a kutatásról írt tanulmánya a Nature Biotechnology szakfolyóiratban jelenik meg. A kutatás során kimutatták, hogy a legtöbb influenzavírus úgy fertőz, hogy hozzákapcsolódik az esernyő alakú receptorhoz a felső légutakban. A szakemberek szerint a H5N1-vírus csak akkor terjedhet emberről emberre és idézhet elő világjárványt, ha képessé válik erre a manőverre. (forrás: MTI)

A hét csillagászati képe: három Nap az égen

2008. január 8., 09:59 Módosítva: 2009.02.07 11:06
18

A hét csillagászati képe december 30-án készült Mátraszentimre mellől, Canon EOS 350D fényképezőgéppel, 18 mm-es objektívvel. A képen látható kisebb-nagyobb fényes csillagokat a levegőben lebegő jégkristályok okozták. A Naptól jobbra és balra egy-egy igen fényes melléknap látszik, melyek 22 fok átmérőjű halóíven ülnek. A fénykör legtetején, igaz, halványan, de a felső tangens érintőkör is megmutatta magát, írja a Hírek.csillagászat.hu.

Rovarok irtották ki a dinoszauruszokat?

2008. január 7., 12:06 Módosítva: 2009.02.07 11:06
Felejtsük el a meteorbecsapódás sztoriját, rovarok által terjesztett fertőzés okozta a dinoszauruszok kipusztulását 65 millió éve - számolt be egy ameriaki kutatócsoport elméletéről a Guardian. George Poinar, az Oregon State University zoológus professzora és csapata borostyánban megkövült rovarokat vizsgált, és egy malária-szerű betegség, a leishmaniasis kórokozóját találták meg, ami főként madarakat és kétéltűeket támad meg. A parazitákat kimutatták dinoszairiszleletekben is. Pionar ugyan azt nem jelentette ki, hogy a rovarok által hordozott betegség egymaga felelős a dinók eltűnéséért, de "kiemelkedő szerepet játszott a kipusztulásukban".

Legkorábban január 24-én indíthatják útnak az Atlantis

2008. január 4., 07:52 Módosítva: 2009.02.07 11:06
Legkorábban január 24-én indíthatják útnak az Atlantis amerikai űrrepülőgépet, amelynek az eredeti menetrend szerint már december elején el kellett volna indulnia a Nemzetközi Űrállomásra - jelentette be csütörtökön a NASA.



Wayne Hale, az amerikai űrügynökség egyik illetékese sajtóértekezletén azonban azt is jelezte: lehetséges, hogy az űrsikló műszaki felkészítésének az elhúzódása miatt a startidőpontot átrakják február elejére. Az Atlanis december 6-i indítását azért halasztották el, mert külső üzemanyagtartályainak a szintjelzői meghibásodtak. (MTI)

A vastagbélrák genetikai nyomában

2008. január 3., 14:52 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Több ezer amerikainak azért nagyobb az esélye a vastagbélrákra, mert a XVII. században Angliából Amerikába vándorolt egy házaspár, annak a génmutációnak a hordozói, amely a betegség szempontjából a nagyobb veszélyt jelenti. A kutatók az úgynevezett alapító (founder) mutációt két nagy amerikai családon - az egyik Utah, a másik New York államban él, de nevüket nem adták meg - keresztül követték nyomon egészen az 1630-as években bevándorolt házaspárig.

Ez a génmutáció egy olyan betegséget okoz, amelytől nagyobb az esélye a polipok (nyálkahártyadaganat) kialakulásának, s a vastagbélrák veszélye e polipok miatt nőhet meg. Megfelelő kezelés nélkül a szóban forgó génmutációt hordozóknál a vastagbélrák esélye 80 éves korig kettő a háromhoz, míg másoknál csupán egy a 24-hez. Ha azonban a polipot műtétileg eltávolítják, a veszély gyakorlatilag nullára csökken.

A vastagbélrák a harmadik legveszedelmesebb daganatos betegség az Egyesült Államokban. Az Amerikai Rákkutatási Társaság (ACS) adatai szerint 2008-ban 153 ezer amerikai kap vastagbélrákot, és 52 ezren halnak majd meg tőle. A vizsgált mutációval az esetek kevesebb mint egy százaléka magyarázható, ám ez több ezer beteget jelent.

A családtörténet, a dohányzás és az étrend mind összefüggésben áll a vastagbélrákkal, ám a kutatók továbbra is azon fáradoznak, hogy megtalálják a legtöbb eset mögött meghúzódó közös okokat. (mti)

Hatékony a hepatitisz B új gyógyszere

2008. január 3., 13:34 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Két nemzetközi tanulmány is állítja, hogy a telbivudin nevű szer gyorsabban és hatékonyabban szorítja vissza a májkárosító hepatitisz B típusú vírusát, mint a korábban alkalmazott gyógyszerek. A krónikus májgyulladás májzsugorodást és a májrákot okozhat. E betegségségek halálozási esélye 25-40 százalék, évente világszerte egymillió ember életét követelik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.

Jelenleg 360 millió ember él hepatitisz B-vírusfertőzéssel, a betegség a tizedik a halálozási okok sorában. Becslések szerint csak minden tizedik fertőzött kap gyógyszeres kezelést. A B-típusú májgyulladás tünetei a sárgaság, fáradtság, étvágytalanság és hasi fájdalom. Az összes fertőzött mintegy 80 százaléka Ázsiában él, legtöbben még az anyaméhben, vagy nagyon fiatalon kapták meg a vírust.

Az egyik friss tanulmány húsz országban, 1367 hepatitisz B-fertőzöttjét vizsgálta. Egyik csoportjuk a telbivudin hatóanyagú szert kapta, a másik a lamivudint. 52 hét elteltével azt tapasztalták, hogy az előbbi csoportba tartozók vérében tízszer kevesebb vírus volt milliliterenként, mint a másik szerrel kezelteknél. A vizsgálat eredménye a New England Journal of Medicine decemberi számában jelent meg.

Szintén decemberi számában közölte az Annals of International Medicine azt a tanulmányt, amely nyolc országban 135 hepatitiszes ember kezelési eredményét összesíti. Egyik csoportjuk telbivudint kapott, másik csoportjuk az adefovir nevű szert. Ebben a vizsgálatban is egyértelműen a telbivudinnal történt kezelés bizonyult hatékonyabbnak.

A hepatitisz B-fertőzés megelőzhető védőoltással. Az első védőoltás 1981-ben készült emberi vérsavóból, de ma már a biztonságos, genetikai úton előállított, úgynevezett rekombináns vakcinát használják. Magyarországon a két lépésből álló oltási sorozatot nyolcadik osztályban kapják meg a gyerekek. (mti)

Emberi hővel fűtenek fel egy irodaházat

2008. január 3., 11:57 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A stockholmi főpályaudvaron naponta megforduló közel 250 ezer ember testmelegével fognak fűteni egy irodaházat. Az emberi hőt a csarnok szellőzőrendszere gyűjti majd össze, és a pályaudvar mellé épített irodaház központi kazánjában fogja melegíteni a vizet, amely csővezetéken fut a helyiségek radiátoraiba. A beruházó, a Jernhuset állami ingatlankezelő számításai szerint így 20 százalékkal olcsóbban lehet fűteni a 2010-re elkészülő irodaházat. "Régi technológia ez, de a forma új. Embereken kívül nem kell hozzá más, csak víz, szivattyú és csövek" - mondta Karl Sundholm projektvezető. "Nem hallottunk róla, hogy bárki így használta volna fel az emberi test melegét." A terv kivitelezése nem bonyolult és nem is drága. A környezetbarát fűtésrendszer kiépítése ugyan 200 ezer koronás (5,3 millió forint) extra kiadást jelent, de ez a beruházás több százmilliós összköltségéhez képest egyáltalán nem jelentős - mondta Sundholm. (mti)

Megint magyar csillagászé a nap képe a NASA-nál

2008. január 3., 11:19 Módosítva: 2009.02.07 11:06
Január 3-án Berkó Ernő halszemoptikás Geminida-kompozícióját választották a nap képének a NASA szakértői. A Magyar Csillagászati Egyesület weboldalán olvasható nyilatkozat szerint elég nehéz összerakni egy ilyen zsánerképet: Berkó Ernő negyvenöt óra munkával 113 egyedi képkockáról montírozta rá a meteorokat az alapképre. A kép a 2007. december 12-15. közötti négy éjszakán készült. (Teljes kép itt.)

16 újévi koccintás a Nemzetközi Űrállomáson

2008. január 2., 13:10 Módosítva: 2009.02.07 11:06

Nem kevesebb mint 16 alkalommal kívánhattak egymásnak boldog új esztendőt a nemzetközi űrállomáson tartózkodó űrhajósok: 24 óra alatt ennyiszer kerülik meg a Földet, ennyiszer szelték át az ó- és az újév időhatárát, vagyis másfél óránként volt Szilveszter éjfél az űrállomáson.

Vlagyimir Szolovjov, az űrállomás orosz szegmenségnek repülésvezetője elmondta: éppen a gyakoriság miatt az űrállomáson különleges pohárköszöntőt mondanak: "Igyunk most, és együnk a következő koccintásnál". (Orosz szokás szerint a vodka után feltétlenül zakuszka, vagyis egy falatnyi étel következik.)

Olga Kozerenko, az orvos-biológiai intézet munkatársa azonban azt is elmondta a sajtó képviselőinek: az űrállomáson szó sem lehet vodkáról, a világűrben kizárólag teával, vagy gyümölcslével lehet koccintani. Az űrállomáson szigorú szesztilalom van érvényben, odacsempészni sem lehet alkoholos italt, mert minden küldeményt többször és nagyon szigorúan ellenőriznek.

Hivatalosan a greenwichi idő szerint ünneplik meg az űrhajósok az újévet, de koccintanak moszkvai és houstoni idő szerint is a földi irányítóközpontokkal, plusz ehhez jön az űrhajósok szülővárosának időzónája szerinti jónéhány éjfél.

(MTI)

Tovább késik az Atlantis startja

2007. december 28., 11:36 Módosítva: 2009.02.07 11:06

A NASA újra elhalasztotta az Atlantis űrrepülőgép indítását. Az űrsikló eredetileg december 6-án startolt volna, de két üzemanyagszint-jelző érzékelő nem működött megfelelően. Január elején újra lehetőség volna az indításra, de az űrhivatal szakemberei addigra nem készülnek el a problémás alkatrészek javításával. Így az STS-122 kódjelű misszió legkorábban január végén veheti kezdetét. Az Atlantis rakománya a Columbus nevű, európai fejlesztésű, hét méter hosszú laboratórium lesz, amit három űrsétával a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolnak majd.

Rovatok