Ha valakinek más testéből származó szívet ültetnek be a mellkasába, az szó szerint életmentő beavatkozás, de ugyanilyen fontos az is, hogy az idegen szerv esetleges kilökődését korán fölismerjék és megfelelő gyógyszereléssel megakadályozzák. Ezt eddig a beültetett szívből kivett szövetminta vizsgálatával végezték, de az új módszer lehetővé teszi, hogy a kilökődés veszélye vérmintából is megállapítható legyen. A felfedezésről a  Szív- és a Tüdőátültetés Nemzetközi Társaságának idei tudományos kongresszusán számoltak be Prágában.

Már évek óta szerteágazó kutatások témája, hogy a beültetett szervek kilökődését hogyan lehet megjósolni, felismerni. Ezt jelenleg csak bonyolult gyógyszeres kezeléssel lehet megakadályozni.

Közel 100 százalékos hatékonyság

Az AlloMap nevű vérmintát az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA már 2008-ban forgalomba engedte, és alkalmazását 2011-ben az Európai Unió illetékes hivatala is jóváhagyta. Ez a vérvizsgálat annak a húsz génnek az aktivitását méri, amelyek a beültetett, idegen szív kilökődésében alapvető szerepet játszanak. A kilökődés kockázatának mértékét a vizsgálat eredménye szerint pontozzák. Ennek az eredmények az adatai alapján a szívátültetésben dolgozó szakorvosok megítélhetik, szükséges-e a szövetmintavétel a beültetett szívből.

A szakemberek tizenhárom európai, valamint négy észak-amerikai intézet részvételével végezték el a CARGO 2 vizsgálatokat, 741, beültetett szívvel élő beteg közreműködésével. A módszer pontossága alig volt kevesebb a 100 százaléknál alatt. A teszt segíti a betegeknél az immunrendszert elnyomó gyógyszerek megfelelő adagolását a kilökődés megakadályozásában.

Amerikai tudósok szerint a kilökődés veszélyétől függően a műtétet követő első évben átlagosan 12-19 szövetmintát kell kivenni a beültetett szívből. Ez a vizsgálat azonban nem egyszerű, és eléggé kockázatos is. A vérvétel ezzel szemben egyszerű és veszélytelen, ezért nagy jelentősége van már annak is, ha a szívből ritkábban kell szövetmintát venni.