Elzáródott légcsövű nyulakat tartottak életben 15 percig kutatók, akik oxigénnel töltött mikrorészecskéket fecskendeztek be az állatok véráramába – számolt be az esetről a Nature Communication. A vér oxigenizálása a tüdő kikerülésével megmentheti olyan emberek életét, akik légzésképtelenek vagy légútjaik elzáródtak – mondta John Kheir kutatásvezető, a Bostoni Gyerekkórház kardiológusa.

A technika alkalmazása megelőzheti az oxigénhiány miatt bekövetkező agysérüléseket és szívkárosodást, vagy akár a magzati vérellátás zavara következtében jelentkező szélütést.
Korábban a vér oxigénhiányos állapotát, illetve az ehhez kapcsolódó olyan állapotokat, mint a cianózis, szabad oxigéngáz véráramba történő fecskendezésével próbálták kezelni az orvosok, változó sikerrel.

Ez a módszer veszélyt hordoz, mert a szabad oxigén nagyobb gázbuborékokká állhat össze, és tüdőembóliát okozhat. Folyékony oxigén befecskendezése megelőzheti a légembóliát, ám ehhez igen alacsony hőmérsékletre van szükség, amely szintén kockázatot hordoz. A mikrokapszulák kiküszöbölik mindkét módszer hibáit. John Kheir gömb alakú kapszuláinak fala egyetlen lipidrétegből (zsírszerű anyagból) áll, a biológiailag aktív anyagon belül foglal helyet az aprócska gázbuborék.

A folyadékemulzióban lévő mikrokapszulákat közvetlenül a véráramba lehet fecskendezni, ahol közvetlenül találkozhatnak az ott keringő vörösvértestekkel. Az oxigén a találkozás után másodperceken belül bediffundál a vörösvértestekbe, így mire a tüdőbe jutnának a mikrorészecskék, túlnyomó részük már átadta oxigénjét. Biztonságos is a lipidkapszula, mert miután az oxigén eltávozott belőle, gyorsan lebomlik és felszívódik a szervezetben – tette hozzá Kheir.

A kísérleti nyulak 15 percig éltek így levegővétel nélkül, miközben vérnyomásuk és szívverésük normális volt; szívükben, agyukban és tüdejükben később sem találtak károsodásra vagy embóliára utaló jeleket. Mint John Kheir elmondta, a mikrokapszulák gyártása könnyű és olcsó: a lipid alkotórészt szonikálják, azaz intenzív hanghullámoknak teszik ki oxigéndús környezetben.
Az eljárást részletesen a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban ismertették a szerzők.