Egyes hüllőfajták mérgét már most is használják gyógyszerek előállítására, de ezek közvetlen emberi fogyasztásra alkalmatlanok - olyannyira, hogy a legtöbbször halálosak is. Liverpooli kutatók azonban úgy vélik, hogy a kígyók és gyíkok újrahasznosított mérgének alkalmazása biztonságos lehet.

A Nature Communications című folyóiratban közzétett tanulmány szerzői mérges kígyók és gyíkok genomját elemezték és hasonlították össze, hogy megállapítsák, miként fejlődött ki az állatok mérge. Megállapították, hogy a méreg fejlődése nem várt módon dinamikus folyamat volt: az evolúció során a méregben kialakult vegyületeket a későbbi alkalmazkodás során az állat egyes testrészei más célokra használták fel. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az újrahasznosított toxinok biztonságos és hatékony gyógyszerek lehetnek.

Nicholas Casewell kutatásvezető, a Trópusi Orvoslás Liverpooli Iskolájának munkatársa a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy az eredmények azt bizonyítják, hogy a mérgek evolúciója valóban igen összetett folyamat. A kígyóméreg természetben továbbfejlesztett vegyületei a szakemberek szerint a későbbiekben a szív- és érrendszer, valamint az idegrendszer gyógyszereiként lesznek hasznosíthatók.