Csalódást okozott az egykor ígéretesnek tartott kísérleti maláriavakcina, mert egy most zárult tanulmány szerint csupán 30 százalékos hatékonysággal védte meg a 6-12 hetes gyerekeket a betegségtől.

Ez jelentősen rosszabb eredmény, mint azé a tavaly közzétett tanulmányé, amelynek némiképp nagyobb gyerekek voltak a résztvevői. Akkor arra jutottak a kutatók, hogy a vakcina nagyjából a felére csökkentheti a maláriával való fertőződés kockázatát.

Jennifer Cohn, az Orvosok Határok Nélkül elnevezésű szervezet orvoskoordinátora – aki nem vett részt a tanulmányban – elfogadhatatlanul alacsonyként írta le a vakcina védelmi szintjét.

A kutatók évtizedek óta dolgoznak egy hatékony maláriaellenes vakcina kifejlesztésén, ami azért is bonyolult vállalkozás, mert a betegséget öt különböző parazitafaj okozza. Bár világszerte több tucat maláriavakcina-jelöltet tartanak számon, valóban hatékony oltóanyag még nem áll rendelkezésre.

2006-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetésével dolgozó szakértői csoport azt a célt tűzte ki célul, hogy egy elfogadható maláriavakcina legalább felére csökkentse a súlyos betegség és a miatta történő halálozások kockázatát, és az általa nyújtott védettség legalább egy évig tartson. A maláriát a szúnyogok terjesztik, és évente több mint 650 ezer ember hal meg miatta világszerte, főként Afrikában, ott is inkább az 5 év alatti gyerekek, illetve a terhes nők.

A most ismertetett tanulmányba 6500 csecsemőt vontak be Afrikában. A vizsgálati eredmény szerint a három adag vakcinát kapó babák között mindössze 30 százalékkal volt kevesebb maláriás eset, mint a nem immunizált csecsemők körében. A vakcina a beadását követő 14 hónapon belül 26 százalékkal csökkentette a súlyos maláriás esetek számát.

A tanulmány eredményeit egy dél-afrikai orvosi konferencián és a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban ismertették. A GlaxoSmithKline gyógyszercég és a PATH Malária Vakcina Kezdeményezés által támogatott vizsgálatok a tervek szerint 2014-ig folytatódnak.