Minden zöldség és gyümölcs esetében meg van határozva a növényvédőszer-maradékoknak az az értéke, amivel még az adott terméket forgalomba lehet hozni. Az Európai Unió területén csak olyan termék kerülhet a polcokra, amely megfelel a minőségi szabványoknak. Mire kell figyelni a vásárláskor?
A növényvédő szerek vagy más néven peszticidek olyan kémiai vagy biológiai anyagok, amelyek segítségével – főként permetezéssel – a károkozó rágcsálók, rovarok, gombák és gyomnövények elpusztíthatóak. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a szerek egy része erősen mérgező anyag - írja a Webbeteg. Vannak közöttük olyanok, amelyek a helytelenül végzett növényvédelmi munkák, így például permetezés, illetve a szer címkéjén feltüntetett adagolás, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő be nem tartása, belélegzés, szándékos vagy véletlen lenyelés esetén - mennyiségtől függően - azonnali mérgezést okozhatnak.
A mérgezés kockázata mindig függ:
Az ÁNTSZ szerint a tavalyi szezonban 84, növényvédő szerrel történt mérgezési esetet jelentettek be,
Megdöbbentő, hogy a mérgezések fele a 14 év alatti korosztálynál történik, mert mosatlanul esznek a permetezett fa alatti eperből, belekóstolnak a még éretlen barackba, vagy beleisznak az el nem zárt permetlébe.
Különösen figyelni kell a gyümölcsfák vagy a szőlő permetezésekor, amely egy hosszabb folyamat, tavasszal indul, és még a betakarítás előtti utolsó hetekben is szükségessé válhat. Az élelmezés-egészségügyi várakozási időre (é.v.i) és munkaegészségügyi várakozási időre (m.v.i.), valamint a munkavédelemre vonatkozó tájékoztatást minden permetszer csomagolása tartalmazza, ezeket használat előtt gondosan el kell olvasni és be kell tartani.
Amennyiben a növényvédő szereket az előírásoknak megfelelően használjuk, a velük kezelt élelmiszerek fogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot - tájékoztatta a WEBBeteg.hu portált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A hazai és uniós szabályozásoknak köszönhetően kevés esetben találkoznak az ellenőrök kifogásolt minőségű európai primőrökkel. A rostán leginkább azok az import termékek akadnak fenn, amelyek az unión kívülről érkeznek a magyar piacokra. Ezek között megtalálható török mandarin és szamóca, marokkói paprika, Dél-afrikai narancs vagy indiai szőlő.
Mivel nem tudhatjuk, hogy az elfogyasztott/beadott/belélegzett káros anyag milyen erősségű és milyen gyakran hoz létre károsodást a szervezetben, ezért a mentőszolgálat értesítése életmentő kötelességünk akkor is, ha az érintett eszméleténél van, vagy ha tiltakozik az ellátás ellen.
A növényvédőszer-maradékok a különböző szerek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, amelyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Egy felmérés szerint a magyar fogyasztók leginkább a vegyszermaradékoktól tartanak, kevésbé attól, hogy szennyeződés kerül az almára vagy az eperre.
„Amennyiben maradék anyagot csupán határérték alatti mennyiségben mutattak ki az élelmiszerből, fogyasztása biztosan nem jelent kockázatot. Ez a határérték az egészségügyi kockázat legkisebb mértékénél is alacsonyabban van megállapítva” - írja válaszában a Nébih.
Amit tehetnek a háziasszonyok: minden gyümölcsöt és zöldséget meg kell mosni! Bizonyos szermaradékok, például a réz- és a kéntartalmú szerek, mosással vagy hámozással teljesen eltávolíthatóak.
A bio (ökológiai termesztésű) élelmiszerek termesztésének különleges szabályai vannak. Itt is alkalmazhatnak bizonyos szereket, azonban a növényvédő szerek köre korlátozott. Az ökológiai gazdálkodásokban például réz- és kénkészítményeket használhatnak.
A minőség részét képezi az is, hogy a termékek megfelelő beltartalmi értékekkel rendelkezzenek. A szabványok előírják, hogy a forgalmazott zöldségek és gyümölcsök megfelelően fejlettek és értettek legyenek (egyes termékek esetében a szabvány az érettség meghatározásához mérhető számokat - Brix-fok - ír elő). A szabványnak megfelelő, jó minőségű termék biztosan tartalmazza a szükséges vitaminokat, ásványi sókat és egyéb, az emberi szervezetnek fontos tápanyagokat - tájékoztat a Nébih.
Ezért fontos, hogy a hatóság szigorúan ellenőrizze ezeknek a szabványoknak a betartását, így biztosítva, hogy mi, fogyasztók megfelelő minőségű termékhez jussunk. Ha valami nem megfelelő, annak forgalmazását megtiltja, szükség esetén meg is semmisítheti a hatóság.
Csak egy példa: 15 tonna, több mint négy millió forint értékű kivit vontak ki a forgalomból Budapesten még az év elején, mert nem feleltek meg a minőségi előírásoknak, illetve vizsgálatok alá vonták a terméket, hogy kiderüljön a növényvédőszer-maradékok mennyisége.
A gyümölcsök csomagolásán vagy magán a terméken is fel kell tüntetni, hogy mivel kezelték az adott terméket. Van azonban, amikor nem egyértelmű a jelölés.
Amennyiben nem kőolajszármazék a viasz, hanem pl. méhviasz, nem ártalmas, sőt hasznos, mert a bélcsatornában rostként viselkedik. A kőolaj eredetű viasz azért lehet káros, mert legtöbbször nem lehet tökéletesen megtisztítani, maradnak benne egészségre ártalmas maradékok - mondja dr. Németi Balázs, a PTE Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet adjunktusa.
A Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék (citrom, narancs) héját a kiszáradás és a romlás ellen általában mesterséges viasszal látják el, így meg kell jól gondolni, hogy a süteménybe reszeljünk-e citromhéjat. De van más megoldás! Gombaölő szerrel biztosan nem kezeltek a biotermékek, illetve az aszalt és kandírozott gyümölcsök, gyümölcshéjak, így ételkészítésnél ezeket célszerűbb használni. Érdemes arra is figyelnünk, hogy a cukrozott szárított gyümölcsök használatával ételünk cukortartalma megnőhet, így mértékkel adagoljuk ezeket - tanácsolja Györki Niké dietetikus.