Ha valakinek megáll a szíve, a sztenderd orvosi ellátás részeként – az újraélesztés és a defibrillátor mellett – adrenalinos injekciót kap, hogy újra beinduljon a szívverése. De hiába régóta bevett módszer az epinefrinként is ismert hormon használata, néhány hónappal ezelőtt már felmerült, hogy nincs kielégítő bizonyíték arra, hogy valóban segít-e életben maradni. Most brit tudósok olyan kísérletet terveznek, amely során placebóval tesztelik, hogy többet használ-e, mint amennyit árt.

Úgy gondoljuk, hogy az adrenalin rövid távú, a koronális keringést serkentő hatása más szervek kárára lehet, mert a kis vérerek összehúzódását okozza például a bélben, a májban és a vesékben, így ezekbe kevesebb vér jut

– mondta még májusban Dr. Steve Lin, a torontói St. Michael kórház sürgősségi orvosa.

Idén ősszel ezért brit szívkutatók egy minden eddiginél nagyobb kísérletben járnak majd a dolog végére. A 8 ezer szívmegállásos betegre tervezett tesztben a résztvevők egyik felének adrenalint adnak, a többieknek viszont placebót, hogy megvizsgálhassák, valójában milyen hatás tulajdonítható a szernek. Értelemszerűen nem kérhetik majd a megállt szívű páciensek beleegyezését, ennek ellenére komoly etikai kérdéseket vet fel, hogy közvetlen életveszélyben lévő embereken akarnak kísérletezni. Peter Weissberg, a Brit Szívalapítvány munkatársa szerint ugyanakkor ennél jóval aggasztóbb, ha annak ellenére folytatják az adrenalinos kezelést, hogy az potenciálisan többet árt, mint használ.

Addig is, amíg a kísérlet eredményei megérkeznek, nézzék meg, milyen is az, amikor az adrenalin rövid távon serkenti a koronális keringést: