A nőket sújtó rákos megbetegedésekről általában mindenkinek a mellrák jut eszébe, pedig sajnos szorosan követi a statisztikákban a méhnyakrák, amely itthon százezer nőből nyolcnak okozza a halálát. A betegség első számú oka a HPV-vírus, de több tényező is súlyosbítja. Magyarország a legrosszabb statisztikát produkálja Európában.
Vasárnap hajnalban meghalt a Soffi zenekar énekesnője, Urbán Zsófia. 33 éves volt, méhnyakrákkal küzdött, amely nemzetközi összehasonlításban a mellrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nőknél.
Az orvostudomány legfrissebb eredményei szerint a méhnyakrák kialakulásáért valószínűleg kizárólag a HPV rövidítésként ismert humán papillomavírus a felelős. Az ismert HPV-típusoknak csak mintegy fele okoz rákot, és a veszélyes vírusváltozatok is eltérő kockázatot jelentenek. A megbetegedések több mint 70 százalékáért két törzs, a HPV 16 és a HPV 18 a felelős. A fertőzés csak valószínűbbé teszi a kóros sejtburjánzást, de általában nem vezet daganatok kialakulásához.
A méhnyakrák kockázata a tudomány jelenlegi állása szerint nem öröklődik, de több olyan kockázati tényező is ismert, amely HPV jelenléte mellett növeli a megbetegedés esélyét:
Ezzel szemben azokban a kultúrákban, ahol körülmetélik a férfiakat, csökken a méhnyakrákos esetek száma. Az ok: a férfiak egy részénél szintén kimutatható a humán papillomavírus jelenléte, náluk ez általában nem jár következményekkel, a fertőzést viszont könnyen továbbadhatják. Izrael emiatt jó statisztikai adatokat tud felmutatni a HPV-s megbetegedésekkel kapcsolatban.
A HPV-s megbetegedések ma már részben megelőzhetőek lennének védőoltással. A vírus elleni védőoltást az EU több országában már kötelező, Magyarországon végül csak a kötelezően felajánlandó oltások közé került be. A védőoltást a Nemzeti Oltási Programban első alkalommal az a 47 ezer lány kaphatja meg ingyenesen, akik betöltötték a 12. életévüket, és az általános iskola 7. osztályát a 2014/2015-ös tanévben végzik. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, két oltás szükséges 6 hónap különbséggel, a vakcina igényléséhez pedig csupán egy iskolai nyilatkozatot kell kitölteniük a szülőknek 2014. szeptember 15-éig. Az ingyenes vakcina első adagját 2014 októberében a felkarba adja be az iskolaorvos, a második oltás pedig 2015 tavaszán válik majd aktuálissá.
Magyarországon egyébként a HPV-oltásokat általában magánúton lehet megkapni. Az oltás itthon 2007 óta kapható, két gyártó termékei vannak forgalomban: a Merck Gardasil és a GlaxoSmithKline Cervarix nevű vakcinája. Bár hatásosak, egyik sem véd száz százalékban az összes rákkeltő vírusváltozattól, így a szűrővizsgálatokra akkor is érdemes járni, ha beoltattuk magunkat. Az ÁNTSZ honlapján részletes kisokos található az oltásról.
A férfiak által használt óvszer ugyan valamennyit segíthet a HPV-fertőzés kockázatának csökkentésében, de nem annyira hatékony, mint más szexuális úton terjedő betegségek ellen: a gond az, hogy a HPV bőr- valamint nyálkahártya-területen is fertőzhet, akkor is, ha használunk óvszert. A továbbterjedés ellen hatásos lehet a rendszeres óvszerhasználat. A női óvszerek valamivel nagyobb biztonságot nyújtanak, mert kevesebb nyálkahártya, illetve bőrfelület marad szabadon.
A méhnyakrák a szexuálisan aktív nők betegsége, leggyakrabban 40 év felett alakul ki, de az énekesnő szomorú esete is mutatja, hogy ez csupán statisztika, nem jelenti azt, hogy a fiatalabb nők ne lennének veszélyben.
Magyarországon százezer nőből nyolcnak okozza méhnyakrák a halálát, az esetek száma éves viszonylatban ezer felett mozog, az elhunytaké pedig négyszázra tehető. Ez az adat háromszor magasabb az európai átlagnál, amivel a kontinensen az utolsók között vagyunk. Az északi országokban viszont százezerből átlagosan csupán egy embernél okoz halálozást, Finnországban évente egy-két nő veszíti életét ebben a betegségben.
A világon évente félmillió nőt diagnosztizálnak HPV-vel, az okozott méhnyakrákos megbetegedéseknek pedig közel fele végződik halállal. Azt, hogy a vírusok fontos szerepet játszanak a rák kialakulásában, a múlt század közepe óta tudjuk. A becslések szerint daganatos megbetegedések ötödét ezek a mikroorganizmusok okozzák. A HPV különösen veszélyes, a rákos sejtburjánzások hat százalékát okozhatja.
A német kutatóorvos, Harald zur Hausen 1973-ban vetette fel, hogy összefüggés lehet a HPV-vírus és a méhnyakrák között. A német tudós kollégáival együtt tíz év múlva, 1983-ban mutatta ki a vírus 16-os és 18-as alaptípusának DNS-ét tumoros sejtekben. A későbbi, újabb technológiákkal végzett kutatások megerősítették zur Hausen felfedezését: ma már orvosilag elfogadott tény, a méhnyakrák legnagyobb rizikófaktora a HPV-vírus. Harald kutatómunkáját 2008-ban orvosi Nobel-díjjal ismerték el.
A HPV-vírust már száz évvel ezelőtt is ismerték, akkor úgy tartották, hogy az emberi bőrön található szemölcsöket (papillómákat) okozzák. Mára a vírusnak több mint százharminc altípusa ismert, az egyes altípusok más-más szerv hámsejtjeit támadják meg. Egyes HPV-vírusok valóban szemölcsöket okoznak, mások nyálkahártyákat támadnak meg, és rákot okozhatnak a szájban, a garatban vagy éppen a nemi szervekben. Körülbelül negyven altípus támadja meg a nemi szerveket, közülük 6-8 törzs hozható kapcsolatba a méhnyakrákkal.