A háború, az erőszak és az üldözés elől menekülő embereknél magasabb a kockázata a pszichotikus betegségek, úgy mint a skizofrénia kialakulásának, mint azoknál, akik gazdasági, vagy társadalmi okokból hagyják el a hazájukat – idézi a British Medical Journalt az MTI.

A kutatók szerint eredményeik azt sugallják, hogy a menekülteket befogadó országok egészségügyi szolgálatainak fel kell készülniük rá, hogy megszaporodnak a mentális egészségi problémával küzdő pácienseik.

Az Európát, Közel-Keletet, Észak-Afrikát és Közép-Ázsiát érintő humanitárius válság miatt több hontalanná vált, menedékkérő és menekülő ember van világszerte, mint bármikor a második világháború óta eltelt időben. A menekültek körében fokozott a kockázata a poszttraumás stressz-szindrómához hasonló mentális állapotok kialakulásának, de mostanáig keveset tudtunk a pszichózis jelentkezésének rizikójáról.

A svédországi Karolinska Intézet és az angliai University College London szakemberei a svéd nemzeti nyilvántartásra támaszkodva elemezték több mint 1,3 millió ember adatait, diagnosztizált pszichotikus zavarok után kutatva. A kutatók szerint az egy főre jutó mutatókat nézve Svédország több menedékkérelmet hagy jóvá, mint bármely más magas jövedelmű ország. 2011-ben a menekültek tették ki a skandináv állam bevándorló lakosságának 12 százalékát.

A vizsgált személyek között voltak, akiknek mindkét szülője Svédországban született, és voltak köztük a Közel-Keletről és Észak-Afrikából, Fekete-Afrikából, Ázsiából, valamint Kelet-Európából és Oroszországból érkezett menekültek és gazdasági bevándorlók. A szakemberek 3704 esetben diagnosztizáltak pszichotikus zavart, és megállapították, hogy a befogadott menekültek körében 66 százalékkal magasabb a skizofrénia és más pszichotikus betegségek kialakulásának kockázata, mint a gazdasági bevándorlóknál. A menekültek 3,6-szor nagyobb valószínűséggel küzdöttek pszichózissal, mint a svédországi születésű lakosság tagjai.