A törpe erszényesnyest (Dasyurus hallucatus) egy, Ausztrália északi részén őshonos, macska méretű ragadozó állat, rovarokkal, hüllőkkel és kétéltűekkel táplálkozik. Étrendjébe így belefér az agavarangy (Bufo marinus) is, ez a békafaj azonban mérgező – ha a nyest megeszi a varangyot, belepusztul. Ez lassan a teljes erszényesnyest-populációt fenyegeti, a békák miatt a nyestek több régióban eltűntek – írja a LiveScientist.

Az agavarangyokat 1935-ben hurcolták be Hawaiiról abban a reményben, hogy elpusztítja a kontinens cukornádültetvényein elszaporodott kártékony rovarokat. A varangyok a kártevőket nem irtották ki, viszont úgy elszaporodtak, hogy hamarosan ezek a kétéltűek jelentettek csapást a mezőgazdaságra és az őshonos ökoszisztémára. A fajnak alig van természetes ellensége, ausztrál kutatók legutóbb húsevő hangyákkal próbálták megtizedelni az állományukat.

Most a Sydney-i Egyetem kutatói Jonathan Webb vezetésével megpróbálták megtanítani a nyesteket arra, hogy ne egyenek agavarangyot. Eredményükről a Journal of Applied Ecology című szaklapban számoltak be. Webbék egy rezervátum 62 fiatal nyestjével végezték a kísérletet, az állatok egyik felét tanították, másikat kontrollcsoportként használták.

A tanuló csoport tagjaival egy nem kifejlett, kétgrammos agavarangyot etettek (ilyen dózis még nem öli meg a nyesteket), amit egy hányingerkeltő anyaggal kezeltek. Ezután hasonlóan kicsi, élő agavarangyokat tettek a nyestek elé, és rejtett kamerán figyelték, mi történik. A tanuló csoport tagjai kevésbé támadták meg a varangyokat. Ezután a kutatók szabadon engedték a nyesteket, és rádiós nyakörvvel követték őket. A következő hetekben a tanuló nyestek ötször nagyobb eséllyel maradtak életben, mint a kontrollcsoport tagjai.

Webb és társai a továbbiakban azt vizsgálják, hogy mennyire tartós ez a tanulás, és további nyesteket terveznek betanítani. A későbbiekben a kontinens más veszélyeztetett ragadozóit – például a kéknyelvű szkinkeket és a helyi varánuszféléket – is megtanítanák arra, hogy az agavarangy nem finom.