A Jack Daniel’s titkos összetevője: egy rabszolga segítsége
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Csehszlovák kém lehetett a saját halálát eljátszó brit politikus
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
Minden évben legalább 275 ezren látogatják meg az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb whiskey-ének üzemét. Ahogy végigsétálnak az épületen a következő történetet hallják az ital keletkezéséről.
Valamikor az 1850-es években Daniel fiatal fiúként egy lelkészhez ment dolgozni, akinek amúgy volt egy élelmiszerüzlete és desztillálója is. A férfit Dan Callnak hívták. Mivel nagyon elfoglalt volt és nagy lehetőséget látott a fiúban, megtanította neki, hogyan kell whiskey-t készíteni. A többi történelem.
Az baj a történettel, hogy nem egészen úgy történt. Jack Daniel nem a tulajdonostól tanulta meg az ital készítésének titkát, hanem annak egy rabszolgájától, Nearis Greentől. Érdekes, hogy a rabszolgás történet soha nem volt titok, a helyiek legalábbis tudtak róla, de az üzem nem nagyon népszerűsítette ezt a változatot. Egészen az elmúlt évekig.
És ez nem véletlen, az amerikai whiskey történetében mindig is az ír és skót gyökereket hangsúlyozták, ha rabszolga is volt a korai történetben, elhallgatták. Pedig a fekete rabszolgák nem csak a munkaerőt adták a déli országrész üzemeiben, tudásuk miatt gyakran nélkülözhetetlenek voltak. A babérokat azonban a fehér tulajdonosok aratták le.
A történet annyira nem új, hogy egy 1967-es könyvben is megjelenik, amely a Jack Daniel’s történetéről szól. A könyv szerint Dan Call azt mondta Danielnek, hogy Nearis a legjobb whiskeykészítő, akit ismer.
Daniel pedig mindent megtanult tőle. A rabszolgaságnak 1865-ben vetettek véget, egy évvel később nyitotta meg Daniel saját üzemét, Nearis Green két fia is vele dolgozott. Ekkoriban szokás volt, hogy a tulajdonos fényképet készített magáról dolgozóival az üzem előtt. Ezen a képen egy fekete férfi ül Daniel mellett, valószínűleg Green fia. Ez szokatlan volt akkoriban, a színes bőrű dolgozók általában a hátsó sorokban kaptak helyet, akármekkora volt a befolyásuk az üzemben.
A vállalati történetek megőrzése ekkoriban még nem volt általános, így Green és fiainak története lassan feledésbe merült. Az üzem mostani vezetői szerint az, hogy a történetnek ez a szála feledésbe merült valószínűleg nem volt tudatos döntés a gyártól. Most azonban közeleg a gyártás megkezdésének évfordulója és úgy tűnik, a vállalat saját történészei jelentős kutatómunkát végeztek. És a vállalat vezetői is egyre több helyen emlegetik a valódi történetet, már a gyárat látogató turistáknak is el-elmesélik néha. A kérdés persze az, hogy mikor válik hivatalosan is részévé a vállalat történelmének részévé az, hogy Jack Daniel a whiskeykészítést valójában egy rabszolgától tanulta meg.
Ne maradjon le semmiről!