Így lett majdnem angol királynője Franciaországnak

Kapcsolódók (5)

De Gaulle-nak igaza volt: a britek mindig kilógtak

Volt idő, amikor az angolok könyörögtek, hogy beléphessenek, de Európa nem akarta beengedni őket. A kilépés mai okai közül sokat maguknak köszönhetnek.

Így nézett ki az első leszbikus csók az angol tévében

A Girl című, 1974-es kisfilmben csattant el. A közelgő londoni Pride miatt szedték elő.

Náci puccsot terveztek Angliában

Az MI5 aktáit nemrég oldották fel a titkosítás alól, és kémfilmekbe illő történet bontakozik ki belőlük, Roosevelt titkos távirataival, szovjet hírszerzőkkel, és hatalomátvételre szervezkedő angol fasisztákkal.

A történelem leghalálosabb fordítási hibája

Az időt akarta húzni a japán miniszterelnök a szövetségesek békeajánlatára, az amerikaiak félreértették, és ledobták az atombombát.

A náciknak egyvalamiben igazuk volt

Mindenkinél előbb tudták, hogy a dohányzás káros az egészségre. A leszokás első számú propagandistája maga Adolf Hitler volt.

Winston Churchill brit miniszterelnök 1940-ben szövetséget kötött Franciaországgal; ez jól ismert fejezet a történelemből. A két ország együttműködésének azonban van egy másik epizódja is. Bár az ezzel kapcsolatos dokumentumok titkosítását már húsz éve feloldották, a kapcsolódó anyagok mostanáig érintetlenül hevertek a londoni Országos Levéltárban.

1956 szeptemberében Franciaország miniszterelnöke, Guy Mollet, egykori angoltanár és a második világháború ellenállásának harcosa Londonba utazott, hogy egy lehetséges unióról tárgyaljon a brit elnökkel, Anthony Edennel. A BBC Radio 4 oknyomozó riportja szerint Eden visszautasította az ajánlatot, de pozitívan fogadta Mollett javaslatát, hogy csatlakozna az 1948-ban alapított Nemzetközösséghez (Commonwealth).

Ilyen feltételek mellett mindkét országnak II. Erzsébet angol királynő lett volna az uralkodója.

Az 1956. szeptember 28-i keltezésű dokumentum tanúsága szerint Eden azonnali felülvizsgálatra küldte a franciák ajánlatát. Mollet úgy vélte, nem ütközne nehézségekbe, hogy meggyőzze Franciaországot arról, hogy őfelsége II. Erzsébet legyen az uralkodó. A közös állampolgárság bevezetését ír mintára képzelte el.

Mollet javaslatának idején Franciaország komoly nehézségektől szenvedett. A világháborúnak már vége volt, de a szuezi válság és a véres algériai háború megtépázták az ország gazdaságát. Mollet háborús cselekményként fogadta, hogy Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök államosította a Szuezi-csatornát, akárcsak azt, hogy Nasszer támogatta az algír Nemzeti Felszabadítási Frontot. A francia miniszterelnöknek szüksége volt szövetségesekre, és erre a briteket találta a legalkalmasabbnak, már csak a világháborús tapasztalatok miatt is.

A tárgyalások Eden és Mollet között nem vezettek eredményre. Egy évvel később azonban Franciaország lett a Közös Piac egyik alapítója; a szövetség az Európai Unió elődje volt. Nagy-Britannia nem volt az alapító tagok között.