Egy 35 éves, Németországban élő lengyel férfi (saját kérésére névtelen maradt a híradásokban) 2010-ben besétált az orvoshoz azzal, hogy eléggé zavarja a koponyája hátsó részén éktelenkedő hupli, és időnként fáj is, ugyan nézzék már meg, mi az, és lehetőség szerint szabadítsák meg tőle. Az orvos cisztára gyanakodott, és eléggé meglepődött, amikor a műtét közben egy 5,6 milliméteres pisztolygolyó került elő a páciens fejéből. Nála jobban már csak a páciens lepődött meg, ugyanis nem emlékezett, mikor és hogyan került az a fejébe – holott az azért első kézből származó személyes tapasztalat nélkül is sejthető, hogy az ilyesmit nehéz úgy megúszni, hogy észre se veszi az ember.

A behatóbb vizsgálat aztán megállapította, hogy a .22-es kaliberű lőfegyverből származó golyó négy-öt éve pihent már hősünk fejében, közvetlenül a fejbőr alatt, a koponyába fúródva, de azt át nem ütve. Az egykori seb szépen begyógyult, csak egy kis dudor őrizte a rejtélyes fejlövés nyomát. Mint kiderült, a golyó egy szilveszteri partin került oda, emberünk pedig olyan részeg volt, hogy fel sem tűnt neki. Valószínűleg a levegőbe lövöldözött valaki, és a lendületét elveszített, földre leeső golyó találta fejbe a szerencsétlen áldozatot, aki csak egy ütést érezhetett az egészből, amit a normál bulizási ügymenet részeként könyvelt el, a vérzés pedig hamar elmúlt.

Az ilyen esetek aránylag ritkák, de akár halálosak is lehetnek. Amerikában, a déli államokban rendszeresen figyelmeztetik is a lakosságot a szilveszteri és július 4-i partik előtt, hogy az ünneplés részeként ne lövöldözzenek a levegőbe, mert a gravitáció nem viccel, ami felmegy, annak le is kell jönnie, és ha valaki pechére pont a visszaeső lövedék útjában áll, az pórul járhat. A legsúlyosabb ilyen esetet 2003-ban, Irakban jegyezték fel, amikor Szaddám Huszein fiainak halála nyomán tört ki népünnepély Bagdadban, ahol addig ment a levegőbe lövöldözés, míg húsz ember halt meg a visszapotyogó golyók miatt.

A fejlövések egyébként a valóságban nem egészen úgy működnek, ahogy a filmekben (instant halál) vagy a szappanoperákban (amnézia, gonosz ikertestvér váratlan előkerülése a kóma alatt) szokták bemutatni. Sokáig úgy tartották, nagyjából 5-10 százalék esélye van az embernek egy fejet ért lövés túlélésére, de egy aránylag friss amerikai kutatás szerint ennél sokkal jobbak a kilátások, és a fejlövések áldozatainak 42 százaléka nem hal bele. Igaz, ebben a kutatásban csak lövöldözések civil, és a kórházig élve eljutott szereplői szerepeltek. Akárhogy is, a fejlövés túlélése, ha nem is hétköznapi dolog, de azért nem megy csodaszámba. Az esélyeket növeli, ha:

• A lövedék kalibere és sebessége minél kisebb (hiszen annál kisebb sebet üt).
• A golyó elkerüli az agytörzset és az agykamrákat (ezen a két területen kisebb sérülés is halálos).
• Ha elöl megy be a golyó, és hátul jön ki, vagy fordítva, de semmiképpen nem oldalirányban halad át az agyon (mert így csak az egyik agyféltekét károsítja).
• Ha a sérülés leginkább a homloklebenyt éri (ez az agyterület nem felelős alapvető életfunkciók irányításáért).

Meglepő módon a fejlövéseknél a halál közvetlen oka leggyakrabban nem magát az agyat érő sérülés, hanem a vérveszteség. A túlélés legfontosabb záloga tehát az, hogy a lövés elkerülje az agyi vérellátást biztosító fontosabb ereket.