Index Vakbarát Hírportál

Az amerikai atomfegyverek több amerikait öltek meg, mint a Japánra dobott atombombák

2018.12.11. 05:31

Ha a nukleáris fegyverek által megölt százezrek kerülnek szóba, mindenkinek Hirosima és Nagaszaki neve ugrik be elsőként; a két város, amire az Egyesült Államok atombombát dobott, kikényszerítve Japán kapitulációját és lezárva a második világháborút. A két atombomba nagyjából 150 ezer emberrel végzett Hirosimában, illetve 75 ezerrel Nagaszakiban – és bár ezek csak becslések, a pusztítás léptékét így is jól mutatják.

De az amerikaiak még ennél is nagyobb árat fizettek. Becslések szerint az Egyesült Államokban 340-690 ezer halottja is lehet a nukleáris fegyverkezésnek.

A két atombomba pusztítása közvetlen és gyilkos volt,  az amerikai atomkísérletek viszont alattomos módon fejtették ki a pusztító hatásukat. Az arizonai közgazdász, Keith Meyers nyomon követte az amerikai atomkísérletekből visszamaradt radioaktív sugárzást, ami 1951 és 1973 között körülbelül félmillió emberrel végezhetett.

1951 és 1963 között az Egyesült Államok fő atomkísérleti helyszíne Nevada állam volt. A kísérletet végző katonák és mérnökök vagy figyelmen kívül hagyták a radioaktív sugárzással járó kockázatot, vagy nem is tudtak róla, de már ez is több ezer katonát betegített meg. A nagy dózisú radioaktivitás az emberre nézve halálos, de még kis dózisban is rákot okozhat. A nukleáris fegyverekből felszabaduló sugárzás nem maradt meg Nevadában, hanem a légkörbe került. A közeli városokban megszaporodott a rákos megbetegedések száma; becslések szerint legalább 49 ezer emberrel végzett a sugárbetgség és az ahhoz kapcsolódó szövődmények.

Az Egyesült Államok kormánya nem titkolhatta el, hogy a nukleáris teszteknek súlyos következményei voltak. A kongresszus több mint kétmilliárd dollárt fizetett ki a környékbeli lakosoknak, de az összes megbetegedést épp olyan nehéz volt felbecsülni, mint a Japánra ledobott atombombák esetében az áldozatok pontos számát. Az mindenesetre biztos, hogy a veszélyforrás az atomkísérletek beszüntetése után sem szűnt meg, mivel

a radioaktív por beszennyezte a takarmányt, és az azt lelegelő tehenek teje radioaktív sugárzása megbetegíthetett mindenkit, aki ivott belőle.

A tejgazdaságok többnyire a helyi közösségeknek adták el a megtermelt tejet, de a radioaktív izotópok felezési ideje igen hosszú, és az ötvenes-hatvanas években sokat fejlődött a tejtermékek terjesztésének logisztikája. Például megjelentek a hűtőkocsik, amikkel országosan terjeszteni lehetett a hűtött és fagyasztott élelmiszereket.

Meyers ennek nyomán vissza tudta követni a radioaktivitás terjedését az országban. A Nemzeti Rákkutató Intézetnek vannak feljegyzései arról, hogy a tejben milyen mennyiségben volt megtalálható a nevadai atomkísérletekben felszabadult káros jódizotóp, az I–131, és a sugárzásnak való kitettség mértékét is rögzítették. Amikor Meyers megvizsgálta, hogy milyen összefüggés áll fönn az izotóptartalom, illetve az országos halálozási adatok között, megállapította, hogy

a radioaktív tej fogyasztása azonnali és tartós növekedést idézett elő a halálozási arányban, és ezek az eredmények tartósan megmaradtak. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államokban 7-14-szer több halottja lehet a nukleáris fegyverkezésnek, mint korábban vélték.

A helyzet sokkal rosszabb is lehetett volna, ha az amerikai kormány nem a nevadai sivatagot választja a tesztelés helyszíneként, ugyanis – a többi vizsgált létesítményhez képest – itt volt a legalacsonyabb a légkörbe kerülő radioaktív anyagok eloszlásának mértéke. Meyers azt is megjegyezte, hogy ha nem fogadták volna el 1963-ban a nemzetközi atomcsendegyezményt (Partial Nuclear Test Ban Treaty), a további kísérletek még 11,7-24 millió amerikaival végezhettek volna.

(Atomic Heritage Foundation | Quartz | US National Library of Medicine)

Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM


Rovatok