A NASA csótányokkal etette meg a Holdról hazahozott első kőzetmintákat
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nehezen megy a magyaroknak a takarékoskodás, pedig a kezdéshez már kevés is elég
- Nem Alfred Nobel féltékenysége miatt nincs matematikai Nobel-díj
- Még be sem mutatták, máris hiteltelennek tartják a Gladiátor 2-t
- Használja a józan paraszti eszét!
- Súlyosan mérgezőek voltak a kozmetikumok, de ma is a bőrünkre megy a vásár?
A Holdon nem élnek kis zöld emberek, de a vesztes világháborúból odamenekült nácik, de még mikroorganizmusok se, ezt ma már mindenki nagyon jól tudja. Az első kettőben a NASA tudósai is biztos voltak a holdra szállást célzó Apollo-program előtt, és a harmadikra is 99% esélyt adtak. Viszont 1% esély arra, hogy az idegen égitestről az űrhajósok behurcolnak a Földre valami csúnyaságot, éppen elég volt ahhoz, hogy a hazatérő űrhajósokat, és a hazahozott, felbecsülhetetlen értékű holdkőzeteket elképesztően alapos vizsgálatoknak vessék alá.
Hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin a hazatérésük után karanténba került, és egy egész orvoscsoport vizsgálta őket három héten keresztül, aránylag közismert. Az már kevésbé, mi történt a kőzetmintákkal, mielőtt a geológusok elkezdhették volna vizsgálni őket.
Az első holdra szállók által hazahozott, kb. 22 kilónyi holdkőzet-minta egy részét porrá őrölték, majd állat- és növénykísérletekben vizsgálták, hogy van-e bármi negatív hatásuk a földi életformákra. A madarakat képviselő japán fürjek, és az emlősök vizsgálatának alanyául szolgáló egerek injekcióban kapták meg a holdport, az osztrigáknak és a halaknak pedig az akvárium vizébe szórták. A csótányokkal volt a legkevesebb gond, azok úgyis mindent megesznek, ami eléjük kerül, hát egyszerűen megetették velük a holdkőzet törmelékét is.
Egy hónapon át figyelték az állatok viselkedését: a csótányok kimondottan jól voltak, majd kirobbantak az életerőtől, az egerek és a madarak semmilyen negatív hatást nem mutattak,
az osztrigák közül viszont sok elpusztult.
A tudósok végül arra jutottak, hogy ez nem a vízbe szórt por kozmikus eredete miatt volt, bármilyen porral így jártak volna szerencsétlen jószágok.
A növénykísérletek eredménye a másik irányban volt zavarba ejtő volt: a holdi földbe vetett magvak (paradicsom, dohány, páfrány, káposzta és hagyma) simán kicsíráztak, sőt, több növény volt, ami nagyobbra nőtt, mint a hagyományos talajban elvetett kontrollcsoport.
Bár a kísérletek nem hoztak értékelhető eredményt, és a mintákat akárhogy is vizsgálták, nem találtak bennük idegen mikrobákat vagy veszélyes anyagot, még két éven át folytatódtak a vizsgálatok, amihez lestoppolták az Apollo-12 és a 14 által hazahozott mintákat is (a 13 ugye az ismert események miatt holdra szállás nélkül jött haza). Végül 1971-ben a NASA kimondta, hogy a holdkőzet az egészségre ártalmatlan.