Együnk csak újévkor lencsét vagy sárgaborsót, de jó, ha tudjuk, hogy egyszer sem húzták ki 2021-ben a 46-os, 67-es vagy a 68-as számot a lottón, miközben a 32-est nyolcszor is, a 45-öst pedig hétszer. Elmondhatjuk, hogy kezünkben a tuti szisztéma, és tudjuk, milyen számokat kell megjátszanunk 2022-ben?

Tele a világ különleges számokkal, sorozatokkal: Fibonacci-számok, az aranymetszés arányai, a tökéletes prímszámok vagy a mesebeli három testvér és a hétfejű sárkány. Özvegy Ring Sándornénak, Magyarország első ötöslottó-nyertesének családtagjai életkora volt a mágikus ötös 1957. április 11-én. Mivel főnyereményét nyilvánosan vállalta, annyira divatba hozta a családi számokat, hogy máig 1 és 39 között tippel a lottózók fele.

Ami nem éppen a legjobb taktika, de ha mitikus páratlan számokkal vagy kitüntetett prímszámokkal játszunk, akkor sem feltétlenül ragadtuk torkon a szerencsét. Mégpedig azért nem, mert sok száz ravasz honfitársunk is hasonló fortéllyal él, és ha beüt a ménkő, akkor bizony osztoznunk kell a csodás vagyonon. 

Jó páran kételkednek is a sorsszerű és kitüntetett számok mágikus erejében. Ők hűvös racionalitással, esélyeket kutatva közelítenek a tuti szisztémához, és előbb-utóbb jelentőségteljesen kimondják a valószínűségszámítás bizonyított varázsigéjét:

Ha jobban belegondolunk, sokan határozottan meg vagyunk győződve arról, hogy ha mondjuk egy pénzérmét elég sokszor feldobunk, akkor hosszú távon ugyanannyiszor lesz fej és írás az eredmény. Persze csak akkor, ha nincs cinkelve az apró, azaz alig észrevehetően nem súlyosbították meg az egyik oldalát, ami megváltoztathatja az eseménysort. Azaz nem csaltak. És valóban így is lesz, előbb-utóbb a fejek és az írások aránya kellően közelíteni fog az 1-hez.

Hiába jött zsinórban három fej, egyáltalán nem mondhatjuk azt, hogy most már írásnak kell következnie. De még hosszabb egyforma sorozat után sem jelenthetjük ki, hogy most már tényleg nagyobb az esélye az írásnak. Minden dobás ugyanis teljesen független egymástól, ezért mindkét végeredmény valószínűsége ugyanakkora marad: vagy fej, vagy írás, azaz 50-50 százalék. Az érmék pedig nem emlékeznek, és nem fognak csak azért fejjel földet érni, mert régen volt már írás.

Téveszmék vezetnek minket?

Amikor a nagy számok törvényét emlegetjük, többnyire hajlamosak vagyunk rövid sorozatokból határozott következtetéseket levonni. Pedig az összefüggésnek még a nevében is benne van, hogy nagy számok törvénye. Legtöbbször éppen ezen a ponton kap gellert dörzsöltnek hitt elméletünk. Egyszerűen nem hisszük el, hogy (számunkra) extrém hosszan is egyforma eredményt kaphatunk.

Ebből fakad a szerencsejátékosok leggyakoribb téveszméje, a Monte Carlo-jelenség, amelyet 1913-ban azonosítottak, amikor egy monacói kaszinóban huszonhatszor gurítottak egymás után feketét a krupiék. A rulettezők szinte megőrültek, és hatalmas összeget veszítettek csak azért, mert nem akarták elhinni, hogy ennyi fekete után nem a piroson áll meg a golyó.

Tömegpszichózist is okozott a téveszme 2003 és 2005 között Olaszországban, amikor 180 hétig (!) nem húzták ki az 53-as számot a velencei lottón. Tömegek vagyonai illantak el hónapok alatt, több mint négymilliárd euró, mert szentül meg voltak győződve arról, hogy az 53-as számot most már BIZTOSAN kihúzzák.

Még egy pénzérménél sem lehet megmondani, hányszor kellene feldobnunk, hogy jó eséllyel rávághassuk, mi következik. Az ötös lottón pedig nemhogy egyévnyi, de beláthatatlanul sok sorsolást kellene végignéznünk, hogy bármit is mondhassunk az egyes számok potenciáljairól. Hétről hétre ugyanis mind a kilencvenen azonos eséllyel válhatnak nyerőszámmá, ezért a válasz az: ugyanúgy bízhatunk az újévi lencsében és sárgaborsóban, mint a titkos, misztikus és mágikus csodaszámainkban. De az előbbiek legalább egészségesek.