A modern ember (Homo sapiens) sohasem élt együtt a felegyenesedett emberrel (Homo erectus) - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya  PLoS ONE legújabb számában látott napvilágot.

A felegyenesedett embert a modern ember közvetlen elődjének tekintik, hiszen a Homo erectus és a Homo sapiens anatómiája sok vonatkozásban nagyon hasonlatos. Kivételt csupán a Homo erectus kisebb agytérfogata és koponyájának a modern emberétől némiképp különböző alakja képez - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A Homo erectus volt őseink közül az első, amely elhagyta Afrikát mintegy 1,8 millió évvel ezelőtt. Afrikában és Ázsia nagyobb részén a felegyenesedett ember körülbelül 500 ezer évvel ezelőtt halt ki. A legutóbbi időkig a tudósok úgy vélték, hogy Indonéziában, a Solo-folyó környékén, a Ngandong-i lelőhelyén még 35-50 ezer évvel ezelőtt élt a Homo erectus. A közösség utolsó tagjai megoszthatták élőhelyüket a modern emberrel, amely körülbelül negyvenezer évvel ezelőtt települt meg Indonéziában.

A csontleletek, mindenekelőtt a fogak kormeghatározását, amely szerint a Homo erectus csupán 35-50 ezer éve halhatott ki, 1996-ban végezte egy kutatócsoport. A mostani SoRT-projektben (Solo RiverTerrace - Solo-folyó terasza) egyaránt részt vettek az 1996-os expedíció tagjai, ahogy vizsgálataikat bíráló tudósok is. A vizsgálatokat Susan Antón, a New York Egyetem antropológusa, valamint Etty Indriati, az indonéz Gadjah Mada Egyetem antropológusa irányította.

A kutatásokat a Solo-folyó fölött magasodó terasz két lelőhelyen végezték, ahol az őskori árvizek képezte üledékrétegeket vizsgálták. (Valamikor a lelőhelyek a parton voltak, de az idők során a folyó a mélybe süllyedt.) A kutatók három, a radioaktív bomláson alapuló kormeghatározási módszert alkalmaztak. A korábbi expedícióhoz hasonlatosan alkalmazták az urán-izotópok bomlási sorára alapozó módszert, valamint az úgynevezett elektronspin-rezonanciát (ESR). Utóbbi a spektroszkópia ága, amely az anyag fényabszorbcióját vizsgálja erős mágneses tér jelenlétében. A harmadik módszer az argon-argon kormeghatározás, amely az üledékben talált vulkanikus eredetű ásványok datálására alkalmazták.

Az adatok szerint a Homo erectus legkevesebb 143 ezer éve tűnt el a Föld színéről, ezt az eredményt hozta az uránsor-vizsgálat, valamint az ESR-módszer. A geológiai korok meghatározására szolgáló argon-argon módszer szerint viszont a felegyenesedett ember 550 ezer éve halt ki. Bárhogy is volt, a Homo erectus semmiképp sem élhetett Indonéziában együtt a modern emberrel.