Az 1564-ben a Balti-tengerben elsüllyedt Mars hadihajó roncsait több évtizedes kutatások után tavaly augusztusban Öland szigetétől északra fedezték fel, a feltárások júliusban kezdődtek. A Mars 107 ágyújával és 800 fős legénységével kora egyik legnagyobb hadihajója volt, jóval nagyobb, mint a Stockholmban kiállított híres Vasa, amely az ország egyik legnagyobb turistacsalogató látványosságának számít.

A hadihajó egyéves szolgálat után süllyedt el a háromkorona-háborúban, a dán és lübecki flotta elleni ütközetben. Két napon át tartott a heves tűzpárbaj, míg a lövedékek el nem találták a Marsot, a hadihajó lángra kapott, majd elsüllyedt, és 447 éven át háborítatlanul nyugodott a hullámsírban.A roncsok között a búvárrégészek több 16. századi ezüstpénzt találtak. A pénzérmék igen jó állapotban maradtak fenn, és az 1560-1568 között uralkodó XIV. Erik svéd király idejéből származnak.

A három korona háborúja vagy északi hétéves háború 1563-70-ig folyt Dánia, Norvégia, Lübeck hanzaváros, a Lengyel-Litván Unió és Svédország között, és a szczecini békekötéssel végződött. A háborúnak az volt az oka, hogy a dán király nem akarta kivenni címeréből a kalmari unió jelvényét, a három koronát.