Egy Tanzániában talált gyerekkoponyából a madridi Universidad Complutense de Madrid kutatói arra következtetnek, hogy az emberiség az eddig gondoltnál sokkal korábban kezdett el húst enni. A koponyán anémia jelei mutatkoznak, amit az alultápláltság okozott. Manuel Domínguez-Rodrigo, a madridi egyetem tudósa szerint ez arra utalhat, hogy korábban lettek húsevők az ősemberek. A koponya valószínűleg kétévesnél fiatalabb gyereké volt, olyan sérüléseket találtak rajta, amelyet a B vitamin hiánya okozhat.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az ősemberek ettek húst, csak az nem volt egyértelmű, hogy ez az étrendjük állandó része volt, vagy csak néha került eléjük. Manuel Domínguez-Rodrigo szerint a mostani leletek azt bizonyítják, hogy a húsevés annyira elterjedt és mindennapos volt, hogy a hiánya vérszegénységhez vezetett.

Alultápláltság ilyen esetekben akkor következik be, ha drasztikusan megváltozik egy gyerek étrendje. A gyerek valószínűleg akkor halhatott meg, amikor szilárd ételeket evett, de nem jutott húshoz. A másik lehetőség, hogy a gyereket még mindig szoptatta az anyja, de az anya nem jutott húshoz és ő volt alultáplált, így nem tudta etetni a gyereket.

Akármelyik elmélet igaz, valószínűsíthető, hogy az emberiség korábban kezdett el rendszeresen húst enni, nagyjából 1,5 millió évvel ezelőtt – állítják a tanulmány szerzői.