A Budai Vár oldalában található Várkert Bazár átépítéséhez, valamint az ahhoz kapcsolódó feltárásokhoz veterán bányászok szakértelmére is szükség volt – írja a Budapesti Történeti Múzeum honlapja. A BTM régészei által vezetett ásatások munkagödreiben, egy hatalmas, Zsigmond (1387-1437) vagy Mátyás király korában (1458-1490) épült épületegyüttes, valamint a török korból származó védművek részletei rajzolódnak ki.
A kormány által kiemelt beruházásnak minősített, a Várkert Bazár átépítéshez kapcsolódó régészeti kutatások 2012 nyarán kezdődtek újra. A múzeum korábban, 1998 és 2000 között is végzett kisebb feltárásokat; ezeket az építkezés előtt további, úgynevezett megelőző ásatásoknak kellett volna követniük, de ez a program több éves leállása miatt nem valósulhatott meg. A korábbi szondázó kutatásokat a 2012-ben elfogadott, új építési tervek ismeretében ki kellett egészíteni, hogy az építkezés területén pontosabban meghatározható legyen a további régészeti beavatkozások, feltárások és megfigyelések helye és mértéke.
Az ásatások két nagyobb területen folytak. A déli rész egykor Buda külvárosához tartozott; itt a török korban épült védőműveket, árkot, benne az egykori ostromok pusztításainak nyomai kerültek elő. A régészek itt egy ágyúgolyóra, épülettörmelékre, kerámiaedények töredékeire, valamint egy temetkezés maradványaira bukkantak.
Az északi rész a középkori királyi palota Dunához lenyúló erődjéhez tartozott. Az ezredforduló táján végzett ásatásokon itt egy XVI-XVIII. századi ágyúöntő műhely maradványai kerültek elő. Ennek a feltárása akkor félbemaradt, és a befejezésére a mostani munkák keretei között nincs lehetőség. A műhely alatt egy hatalmas, mintegy 90 méter hosszú középkori épület maradványai húzódnak; ez a keleti oldalon a Dunával párhuzamosan futó várfalhoz épült hozzá. Ez lehet az a rejtélyes építmény, aminek a tetőzete Buda első látképén, a Schedel-féle Világkrónika (1493) Buda ábrázolásán feltűnik.
A régészek feltételezték, hogy az épület Zsigmond király reprezentatív mulatópalotája lehetett, de a korábbi és a mostani feltárások alapján valószínűbbnek tűnik, hogy egy nagyobb, a királyi palotához tartozó gazdasági épületről lehet szó. Az ide tervezett új, mintegy 10 méter mélységű alaptestek helyén nyitott kutatóárkokban nagy mennyiségű leletanyagra bukkantak a kutatók. A leletek közt Anjou- és Zsigmond-kori címeres kályhacsempék darabjai, XIII-XV. századi házi kerámiaedények töredékei, illetve néhány őskori kerámiatöredék is volt.
A munkagödrök kitámasztása igen komoly szakértelmet kívánt; a műveletet csak a statikus tervezés és folyamatos felügyelet mellett dolgozó nyugdíjas bányászok segítségével lehetett biztonságosan végrehajtani. A beruházás kivitelezése számos ponton további feltárásokat tesz szükségessé, amelyekből jelentős eredményekre lehet számítani a Budai Vár történetének megrajzoláshoz.