A nyár végén, a jelenleg is zajló feltárás és restauráció befejezésekor új látnivalókkal gazdagodik az ókori Perga romvárosa. Az anatóliai Pergában (mai nevén Perge) 65 éve folynak az ásatások – ezek egyébként a legrégebben tartó régészeti munkálatok Törökországban.

Az ókori pamphüliai régió egykori fővárosa a Katarraktész és a Cestrus folyók között helyezkedett el. A várost az i. e. 2. és 1. évezred fordulóján alapították, kellő távolságban a tengertől, hogy lakói a kalózok zaklatásától biztonságban legyenek. I. e. 546-ban előbb a perzsák, majd i. e. 333-ban Nagy Sándor csapatai foglalták el, később a Szeleukida Birodalom befolyási övezetébe tartozott. A római hódítók i. e. 188-ban vették be a várost, majd egy átmeneti elnéptelenedés után a szeldzsuk törökök vették birtokukba.

Az ókori település nemcsak kereskedelmi és politikai regionális központ volt, de kulturális és vallási centrumként is funkcionált. Híres szülöttei közé tartozott az i. e. 3–2. században Arkhimédész tanítványa, a pergai Apollóniosz, aki nyolc kötetben fejtette ki matematikai téziseit. Az Apostolok cselekedeteinek leírása pedig arról tanúskodik, hogy Pál apostol is megfordult és prédikált a városban. Perga Nagy Constantinus császár idején és a rákövetkező évszázadokban is a kereszténység bástyájának számított.

Jelenleg hét régész, három restaurátor és 39 ásatási dolgozó vesz részt a pergai feltárásban. Az eddigi régészeti munkálatok során a szakemberek az ókori település mintegy 20–25 százalékát tisztították meg: többek között két fürdőt, városkapukat, utcákat, egy agorát, mozaikmaradványokat, egy palaisztrát vagy tornacsarnokot, három forrást és egyéb épületeket. Három templomot, valamint egy színházat is feltártak – Artemisz temploma ráadásul a városon kívül helyezkedett el. A felszínre hozott csatornák maradványait eredeti állapotukban állították helyre, az utcákat övező oszlopsorok közül sokat szintén restauráltak.

Tavaly és idén több mint 200 szobrot találtak Perga területén a régészek, amelyek közül néhányat Törökország második legnagyobb régészeti kiállításán, az antalyai Régészeti Múzeum tárlatán láthat a nagyközönség. Legújabban rendkívül jó állapotban megmaradt, a római időkből származó frízek is előkerültek, a forrás fölé emelt szentélyek (nimfaion) környékén pedig összesen tíz isten és istennőszobrot tártak fel. A szobrok jelentős száma, elhelyezkedése és kialakítása alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy Perga az ókori világ egyik legnagyobb szobrászműterme lehetett.