A Bronxtól keletre fekvő Hart Island-i egymilliós tömegsírról cikkez a The Raw Story. Az amerikaiak évszázadok óta földeltek itt el halva született csecsemőket, hajléktalanokat, nincsteleneket, és azonosítatlan tetemeket, hosszú, jelöletlen tömegsírokban. A lakatlan, szélfútta szigeten a testek névtelen, sírkő nélküli árkokban hevernek. A hatóságok szerint 1869 óta nagyjából egymillió embert temettek ide.

A Hart Island-i  az egyik legnagyobb temető az Egyesült Államokban, de a cikk szerint a legtöbb New York-i nemhogy nem látogatja, de nem is tud arról, hogy egyáltalán létezik. A sziget egyetlen mólóját hosszú szögesdrótok védik a látogatók elől.

Azt nem tudni, hogy miért van erre a szükség, mert a hatóságok hivatalosan csak annyit közöltek, hogy a temető azért nem látogatható, mert a szigeten nincs kiépített infrastruktúra.  2007 óta csak néhány látogatást tettek lehetővé, a látogatók akkor is csak bizonyos sírokat közelíthettek meg. 

Annak a néhány kiválasztottnak, akinek hosszú és nehézkes procedúra után mégis engedélyezték a belépést, szigorú biztonsági szabályokat kellett betartania: előre le kellett adni a neveket, igazolványokat, és mobiltelefon vagy fényképezőgép egyáltalán nem volt használható.

A Hart Islandet az amerikai polgárháború alatt használták először temetőként, de azóta már volt kiképzőtábor, börtön, dologház, tébolyda, és hidegháborús rakétatámaszpont is. A sírásók Ricker Island-i elítéltek voltak, vagyis többnyire pitiáner bűnözők. Ők is szállították oda a testeket, nagyjából 1500 hullát évente. 

Nemrég egy civil kezdeményezés indult azért, hogy a temető transzparens és látogatható legyen. A Hart Island projekt legalább 500 családdal vette már fel a kapcsolatot. A legtöbbjük amerikai, de vannak köztük franciák, hollandok, lengyelek és írek is.