Jégkorszaki bölényt találtak Szeged mellett, az ELI lézerközpont építkezésén. A lelet egy munkásnak tűnt fel, aki azonnal abbahagyta a munkát és értesítette az illetékeseket, így sértetlenül emelhették ki a régészek. Az állat igazi ritkaságnak számít az Alföldön, de Magyarországon is: összesen négy-öt hasonló lelet került eddig elő hazánkban. A jégbölény a mai ismert amerikai és az európai bölények közös őse lehet. Testmérete alapján azonban jobban hasonlít az európai bölényekre.

A jégbölényt (hivatalos szóhasználatban sztyeppei bölény) a Duna hordalékkupjából került elő. „Bármilyen hihetetlen is, Szeged egy része régen a Dunántúlon volt, a Tisza pedig a Körös-völgyében folyt, a két folyó Szeged határában folyt össze” – mondta Sümegi Pál, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földtani és Őslénytani Tanszékének vezetője.

A most előkerült állat százezer éve élhetett, megtalálták a szarvát, bordáit és a homlokcsontját. Fogakat egyelőre nem találtak, bár ebben is bíznak a szakemberek, mivel megkönnyítené az állat nemének meghatározását. A jégbölényt a Duna sodrása hozta magával, és felpuffadt állapotban vetette a partjára. A tetem körül égett faszenet találtak,  amit külön megvizsgálták a szakemberek, de emberi nyomra nem bukkantak.

Az állatot kimosdatják és a szegedi Móra Ferenc Múzeum raktárába szállítják, a vizsgálatok után ki is állítják. A tervek szerint, ha felépül az ELI lézeres kutatóközpont, akkor a helyszínen is rendeznek belőle egy tárlatot.