Az auschwitzi múzeum történészei és lengyel iskolai tisztségviselők vizsgálják, hogyan kerülhetett hajdani deportáltak egy rövid listája egy 200 kilométerrel odébb fekvő iskola egy könyvtári könyvébe – írja az MTI.

A lódzi 2. számú gimnázium könyvtárában, egy a hadviselés történetéről szóló 1923-as lengyel könyvben a múlt hónapban találtak egy géppel írt, foltos és a szélein megégett listát az egykori náci haláltábor 15 foglyának a nevével.

A leletet különösen fontossá teszi, hogy a második világháború végén, a láger kiürítésére készülve a nácik elégették a haláltáborban keletkezett feljegyzések többségét. Pawel Sawicki, az auschwitzi múzeum és emlékhely szóvivője szerint az égésnyomok arra utalnak, hogy a Lódzban talált névjegyzék is végig a táborban volt, és megsemmisítésre szánták.

A gimnázium igazgatója, Jadwiga Ochocka azt mondta az AP-nek, fogalmuk sincs, hogyan kerülhetett iskolájukba a névjegyzék. Sawicki szerint a történészek nem kételkednek a lista eredetiségében, de további vizsgálatoknak vetik alá a teljes bizonyosság végett.

Az 1941. május 21-i keltezésű listán olyanok nevei szerepelnek, akiket aznap hurcoltak a lágerbe Lódzból, Poznanból és Katowicéből. Ugyanezek a nevek megtalálhatók egy hosszabb, 28 nevet tartalmazó listán is, a múzeum archívumában.

Történészek szerint a 15-ös listán szereplő személyek közül nyolcan a haláltáborban pusztultak el. Két lengyel férfi túlélte a lágert, de azóta már meghaltak. Öt ember, köztük egy lengyel zsidó és egy német sorsa ismeretlen.